zophie'sticated world

önfotózás alap

2009-02-07T15:27:00.000+01:00

warm up

2009-02-06T19:17:00.003+01:00

vagyis bemelegítünk az új posthoz, mégpedig vele...

the new flame

2008-12-20T13:44:00.003+01:00

ezt nem szabadna, de mivel nem én fényképeztem, csak loptam, felmentem magam a bűnösség vádja alól. szóval, hát így néz ki, ahol én dolgozom.

(nálunk mindemellett továbbra is szigorúan tilos fényképezni, nem is értem, ezt hogy a halálba postolta facebook-on az egyik munkatársam, na mindegy, ő tudja, de ha már, hát jól leloptam tőle a képet. )

ADG / RAT

2008-11-24T20:13:00.004+01:00

múlt hét végén az egyik Bombardier supervisor bejött az irodába egy darab cetlivel, amin a következő állt:

"Fligh Ticket for Testflight on 25/11/08, OE-IDG"

vagyis kedden, azaz holnap egy tesztrepülésen vehetek részt, egy CL64-en (Challenger 604). még mielőtt mindenki azt mondaná, hogy hűűű meg háááá mondja azt is, hogy úúúúúú, mert a tegnapból ma lett.

szóval tesztrepülés, ami annyit jelent, bizonyos javítások/karbantartások után tesztelni kell a gépet. ebben az esetben sikerült egy ADG tesztrepülésre jegyet kapnom (magáról az ADG/RAT masináról itt lehet bővebben). az ADG/RAT felelős az energiaellátásért akkor, amikor esik a többi energiaszolgáltató normál teljesítménye. tehát mikor off az energia, akkor kicsapódik ez a kis propeller a gép oldalából, és a sebesség segítségével elkezd energiát termelni. a tesztrepülés során pontosan ez történt.

mivel az ADG működése elég zajos, és Baselben nem lehet ADG-t eregetni, ezért Dole-ba (Franciaország) kell elrepülni, ami mintegy 170 kilometerre van Baseltől. mielőtt belekezdenék a mekkorajóvoltmárarepülés, tisztázzuk, hogy ezt mivel is tettük.

vele.

életem első private jet repülése volt. private jet repüléssel amúgy az ember fia/lánya ha nem pilóta, steward/ess, technikus vagy egyszerűen csak mocskosul gazdag, nos, nem nagyon büszkélkedhet. bár nem ebből kifolyólag, de óriási élmény. másmilyen érzés, mint egy Fokker70, az biztos. mivel private jet, az sem elhanyagolható, hogy az interior eléggé igényes, minden bőrből meg drága textíliákból van ( van olyan szőnyeg, ami 100% selyem) a fotelről (mert ez nem ülés volt, ez fotel volt) annyit, hogy nem ért le a lábam. hatalmas volt. az egész 11 üléses, az első két fotel két oldalt menetiránynak háttal, velük szembe még két fotel, majd a jobb oldalon egy háromszemélyes kanapé, a baloldalon pedig 2-2 szék egymással szemben. én bal elől ültem az egyik fotelben. mellettem LCD kijelző, amin szépen nyomon követhető a sebesség, a magasság és a hátralevő idő meg a külső hőmérséklet, és az egész útvonal. a személyzet 2 pilóta volt, meg egy technikus, illetve az üzemeltető cégtől egy manus, és a mi technikusunk. meg én. a co-pilot cseh volt, miután meggyönyörködtük egymás akcentusát, máris meleg kelet-európai testvériség lengte be a gépet, ahol amúgy egész végig Sting szólt. mit mondjak, kellemes volt a miliő. bár inkább megmutatom, hát így e.

szóval felszállás, annyira nem izgultam, mint szoktam, mert igen, én izgulok repüléskor, de nem félősen, hanem felvillanyozva. és akkor elindultunk. a rövid kifutó. hamarabb a levegőben volt a gép, mint megszoktam, nagyon kellemes érzés volt. elég hamar fent voltunk repülési magasságon, ami ebben az esetben 5600 méter körül volt, tehát alül összefüggőbb felhőtakaró, felül csak fátyol. az utazósebességünk 560-580 km/h között volt. gyönyörködtem a tájban, meg óbégattam nagyokat, nagyon szépen sütött a nap, és hófödte hegycsúcsok felett is repkedtünk. kb 20-22 perc távolságban van Dole és Basel. úgy az út felénél lementünk kicsivel 3000 méter felé, power lecsap, Sting már nem dúdolászik, de még világítás sem, master fail villog, és akkor ADG ki, irtózatosan hangos (megjegyzem nem zavaróan, a repülőgépzaj kellemes), körözgettünk egy kicsit, én élveztem, hogy összevissza krúzolunk, szép idő volt, jól estek a dőlések, aztán már annyira jók voltunk, hogy még a zene is újra szólt, aztán ezt a cuccot vissza kell pakolni, ez nem megy vissza magától, ezért kell Dole-ban leszállni, visszatömködni a gép oldalába, mindenféle papírokat kitöltögetni, hogy mekkora jó már minden, múködik ez rendben, simán, közben nyújtózkodtunk egyet-kettőt, megnéztük az ég alját, meg persze Dole-ban szakadt az eső, meg szivárvány is volt.

aztán vissza a kifutóra, megint a felszállás, fel gyorsan a felhők fölé, naplemetét pont elcsíptük, és még 40 perc túlórám is lett, ennyivel a munkaidőm lejárta után értünk vissza.

csudajó volt, szeretnék megint menni, amennyiben lesz rá lehetőségem, megyek is.

ahhoz, hogy ez létrejöhessen, a következők kellettek: legyen egy gép, ami tesztrepül, a pilóták engedjék meg, hogy menjek, ne legyen annyi munka, hogy szükséges legyen bentmaradnom, vagyis a lányok is egyezzenek bele, hogy menjek, és ennyi. a főnökömnek elmakogtam németül, mit akarok, mire ennyit mondott: "jó, menjél, és amúgy helyesen így szól a mondat:...ejtőernyőt vigyél. na megyek rágyújtok"

egyelőre eléggé szeretem a munkahelyemet.

Svájci tartózkodási engedélyek

2008-11-23T16:40:00.002+01:00

Szep estet a tevenezoknek, ujra jelentkezik helyszini tudositonk, kapcsoljunk Baselt. szoval megkaptam a B permitet, 5 evig legalisan tartozkodom Svajcban. ami annyira nem is rossz. alljon itt egy rovid attekintes a tartozkodasi engedelyekrol, hogy a blog legalabb hasznos is legyen.

minden 3 honapnal hosszabb tartozkodas engedelyhez kotott. az engedelyt a Kanton adja ki, de egesz Svacjra ervenyes. alapvetoen kulonbseget akozt tesznek, hogy az ember fia "Agreement on the Free Movement of Persons" egyezmenyt alairo orszagbol (vonatkozoan EU/EFTA), avagy un. harmadik orszagbol jon.

EU/EFTA-n belul is van kulonbseg, megpedig

EU 17: France, Germany, Austria, Italy, Spain, Portugal, the UK, Ireland, Denmark, Sweden, Finland, Belgium, the Netherlands, Luxemburg, Greece, Cyprus, Malta, Norway, Iceland és Liechtenstein

EU 8: Poland, the Czech Republic, Slovakia, Hungary, Estonia, Latvia, Lithuania és Slovenia

ez a besorolas kvotak szempontjabol fontos, az EU8-ak eseteben limitalva van a kiadhato engedelyek es fajtaik szama (jelen pillanat szerint ez 2011-ig van igy)

Az engedelyek fajtai:

B EC/EFTA permit (Resident foreign nationals)
C EC/EFTA permit (Settled foreign nationals)
Ci EC/EFTA permit (Resident foreign nationals with gainful employment)
G EC/EFTA permit (Cross-border commuters)
L EC/EFTA permit (Short-term residents)

B permit:

tartozkodasi engedely azon kulfoldiek szamara, akik hosszabb ideig Svajcban laknak, es jovedelemmel rendelkeznek/biztositva van a megelhetesuk. ez az engedely 5 evre ervenyes, amennyiben 12 honapnal hhosszabb illetve korlatlan idore megkotott munkaszerzodessel alkalmazzak az embert. kiadasa aszerint van rangsorolva, hogy melyik orszagbol jon az ember, illetve hogyan fer bele a kvotaba. 5 ev letelteel automatikusan hosszabbitjak ujabb 5 evre, amennyiben megfelel a felteteleknek. azonban ha 12 egymast koveto honapon keresztul munkanelkuli valaki az elso ot evben, csak egy evre hosszabbitjak. (nekem B permitem van)

C permit:

letelepedesi engedely, 5 ev egybefuggo tartozkodas utan adjak, kiadasa nincs feltetelekhez kotve. a valasztas/valaszthatosag kivetelevel ugyanolyan jogok illetik meg a tulajdonost, mint a native svajciakat.5 evente ellenorzik.

Ci permit:

ezt diplomatak stb es csaladjaik (hazastars es gyerekeik 25 eves korig) kapjak ervenyessege attol fugg, meddig szol az illeto szemely megbizatasa.

G permit:

ezt azok kapjak, akik nem Svajcban laknak, de Svajcban dolgoznak. akiknek ilyenjuk van, legalabb hetente egyszer vissza kell terniuk abba az orszagba, ahol laknak hivatalosan. az EU 17ek eseteben ez lehet akar a sajat orszaguk, vagy barmely EU tagallam, azonban az EU 8ak ezt csak akkor igenyelhetik, amennyiben valamelyik hatarmenti orszagban laknak. az engedely 5 evre szol 12 honap vagy annal hosszabb idore szolo munkaszerzodes eseten. 12 honapnal rovidebb szerzodes eseten ervenyessege megegyezik a munkaszerzodes idotartamaval.

L permit:

egy evnel rovidebb ideig ervenyes tartozkodasi engedely, azok kapjak, akik munkaszerzodese 3-12 honap idotartamra szol, a munkaviszony idotartamaval megegyezo ervenyesseggel. egy ev egybefuggo tartozkodas utan megujithato.

a vegere pedig alljon itt egy hasznos link. remelem nagyjabol atlathato a dolog.

doktor háuz

2008-10-29T16:54:00.003+01:00

szoval az ugy volt, hogy tegnap reggel felkeltem, es gyalazatrosszul ereztem magam. azert bementem dolgozni, merthogy nincsenvolt egeszsegbiztositasom, ugyhogy orvoshozjaras is igencsak nyista. itt az a rendszer, hogy van egeszsegbiztositasod magadnak, fizeted a havi dijat es akkor kapsz ellatast. azt nem tudom, biztositas nelkul is e, szerintem jo penzert minden megoldhato. de nekem most a metal bbj-re kell a penz.

tehat, bementem tegnap munkaba, aztan bebattyogtam a HR-re, hogy oldjuk meg a helyzetet. 10 perc mulva mar az inbox-omban figyelt egy ajanlattetel a ceg partnerbiztositojatol, nekem megfelelo konstrukcioban, amit csak ki kellett nyomtatnom, kitoltenem, beszkennelnem es visszakuldenem. tmeg aznap delutan mar volt biztositasom, visszadatumozva oktober 1-re.

innentol lesz jobb a tortenet, ugyanis anna annyira nem edzett nemetugyileg, es eleg nehezkes volt talalni valakit, aki beszel angolul es doktor is, ambator sikerult. ugyanis felhivtam adamet, aki csont brit, es meg limitaltabbak a nyelvi lehetosegei, mint az enyeim, szoval felhivtam, hogy neki van e orvosa. es van. angolul beszelos. ugyhogy kikonyorogtem egy idopontot a doktorur asszisztensetol mara, SOS meg URGENT alapon, es fel 4kor mar ott pompaztam, ahol lenni kellett.

itt nem ilyen nagy rendelok vannak, en peldaul egy doktorbacsihoz mentem, aki egy masik doktorbacsival egy lakasbol kialakitott rendeloben dolgozik. felmentem a masodikra, bementem a rendelobe, ahol rajtam kivul volt meg par kedves ember. az asszisztensno roppant segitokesz volt, angolul kommunikaltunk. ki kellett toltenem egy regisztracios lapot, addig jol megnezte az insurance number-emet, aztan mikor mindent rendben talalt, akkor kellett pisilnem egy poharba, jaj. na ezeket a reszeket mindig kihagynam az eletembol. de legalabbis a tietekebol most kihagyom. majd megmerte a neni a vernyomasom (kicsit alacsony, de megbeszeltuk, hogy tudok rola...), a sulyom es a magassagom. ezek utan leultem egy varoszobaba, es kerek 2 perc mulva mar jott a doktor ur ertem, jol kezetfogtunk, aztan lokte nekem nemetul. de megkertem, kezdjen neki angolul megegyszer, es innentol a kommunikacionk maradektalan volt.
es itt jott a legnagyobb meglepetes. kattintgatott nehanyat a kompjuteren, aztan mondta, hogy mi bajom. en meg kerdeztem, hogy es a vizeletelemzes eredmenye mikor lesz kesz. es akkor mondta, hogy az eredmeny alapjan mondta a diagnozist. hat annyit birtam kinyogni, hogy "this was quick". otthon egy ilyenre varni kell legalabb egy napot, szereny emlekeim szerint. hat itt telt vagy 10 percbe a dolog. majd felirt egy gyogyszert, elmagyarazta, hogy kell szednem, es mondta, ha nem leszek jobban, menjek vissza hetfon.

ezek utan elmentem a gyogyszertarba, ahol megkerdeztek, van e biztositasom. mondtam igen, mondtak akkor helyben nem fizetek semmit. a patikusno nyomtatott az antibiotikumra egy matricat angolul, amire a adataimon kivul rairta, hogy kell szedni a gyogyszert.

az egesz muvelet onnantol, hogy beleptem az orvoshoz, odaig, hogy kezben volt a gyogyszerem, telt 37 percbe.

SPA

2008-10-22T19:51:00.003+02:00

tréningre járok. kétnaposra. eredetileg az úgy volt, hogy csak az egyik napra megyek, de annyira megtetszett a téma, meg annyira nem lett volna értelme Carolinnak menni a második napra, és nekem meg nem (úgy, hogy ő kihagyta az elsőt), hogy én megyek a második napra is, ami mondjuk több szempotból is jó, legfőképp hogy végre tudni fogok valamit, amit ők ott nem (kis túlzás, mert Fred is tréningezik, de annyira nem látom a lelkesedést a szemében).

szóval van ez a Shift Planning Assistant tréning, ami abból áll, hogy van egy alkalmazás, amit megtanítanak nekünk pöpecül kezelni, aztán hajrá. a cégnél ugye a kevésbé szerencsések műszakokban dolgoznak, és ezt meg kell tervezni. altogether azért ez felölel saccperkábé mondjukhogy 200-300 embert. a tréningen négyen vagyunk lányok, és egy férfi oktatónk van, aki roppant lelkes és jó a humora is. maga az alkalmazás attól eltekintve, hogy németül van, elég kezelhető, jól paraméterezhető akár több csoportra és hosszabb időszakra lebontva is. nekem valami iszonyatpervermódon tetszik a dolog, amit az oktató is észrevett, és könyörgött, hogy menjek a második napra, mert ritkán lát ilyen lelkesedés shift planning irányába. hiába, az egész egy hatalmas logikai játék, és nekem tényleg kihívás úgy sakkozni, hogy a végén a lehetőségekhez mérten tökéletes legyen.

nem az egész manuális, a megfelelő kritériák kialakításával (például a kezdés és a végzés között mennyi időnek kell eltelni, lehet e éjszakai műszak után reggeli kezdés, mennyi pihenőidő a megengedett, stb) pár kattintás után akár több hónapra előre megszerkesztett beosztást kaphat az ember, ami az exceles klikkelgetésen bőven túlmutat.

első lépésként, miután felmértük, hogy mennyi emberre van szükség a munka elvégvzéséhez, be lehet álllítani a műszakok kezdését-végződését, a bennük lévő szünet hosszát, a műszakon belül a szükséges emberek számát, stb. ezután napra lebonta is meg kell adni, hogy melyik műszakban mennyi ember kell, majd meg kell adni a maximálisan megengedett heti munkaórát egy főre nézve. kritériák, szűrők, pár kattintás, és kész.

holnap jön a bonyolultabb része, már legyen elég, nekem eltelt vagy 5 órámba, amíg mindenzt magamévá tettem.

hozzáteszem, eléggé sok (fej)számolást igényel.

folyt.köv holnap.

kivancsiknak meg itten a link, he:

http://www.ximes.com/en/software/products/spa/index.php

merci

2008-10-15T18:33:00.002+02:00

ma bejött egy ügyfél az irodába, és hozott nekem egy doboz Merci csokoládét, köszönetképpen azért, mert pár hete segítettem neki megoldani valami kacifántos ügyet. konkrétan köpninyelni nem tudtam, annyira meg voltam lepve. emellett pedig nagyon jól esett.

ámbár véletlen bent hagytam a munkahelyemen. kíváncsi vagyok, holnapra mennyi marad belőle.

catch up

2008-10-13T20:33:00.002+02:00

a következő dolgokért kell az ujjatokat keresztbe tenni:

anna a próbaidő után is maradhasson a cégnél
anna a jelentkezés után kapja is meg a lakást (ez majd külön post lesz, ha...mert odáig vagyok érte, gyönyörű, great, fabolous lakás)
anna a temporary után a permanent permitet is kapja meg (B permit, 5 évre)

ennyi egyelőre, részletekkel nem sokára jelentkezem. addig álljon itt, miket csinálok mostanában.

a múlt héten kissé átlebegtem munkaügyileg, amit mondjuk nem szabadott volna, de egy pénteki hathatós fejjelbeszélés kolléganő által kissé helyretett.

kedden munka után des arts van. pár munkatárs, néhány ital, jó hangulatú beszélgetős-nevetős-beülős este. múlt kedden voltam először, de cinálok belőle rendszert, mert ismerkedni jó.
csütörtökön bar rouge van, afterwork party, véletlenül belefutottam a kedvenc pilótáimba, akik amúgy dubaiban laknak, de britek, és csak pár napra vannak itt, mert javítjuk a repülőjüket, amivel repülnek. egyetértettek abban, hogy a kiállhatatlan pilóták valójában kispéniszűtúlképzettbuszsofőrök. a schnapps pedig üt úgy, mint a rézanygal.

hétévge címen vasárnap életemben először kabrióban is ültem. átautóztunk franciákékhoz a savanyúkáposztaünnepségre. vettem bodzaízű mézet is. utána az egyik kollégánál vacsoráztam, életemben szintén először echte brit kaját. le vagyok nyűgözve.

ma pedig még a munkában is megdícsértek, és lassan társasági élet, mint olyannal is rendelkezem.

csak a kávézós-sütizős lányos esték hiányoznak.

remélem, ti jól vagytok.

ügyfélmegelégedettség

2008-10-04T09:53:00.003+02:00

kicsit hezitáltam, hogy ide vagy a másik blogba írjam be ezt a rövid történetet, de úgy döntöttem, végül is jó lesz ide.

mielőtt hazajöttem volna, múlt szerdán már nem igazán volt mit csinálnom, pihentem otthon. kora délután csörgött a telefonom, és a kinti banktól hívott egy hölgy, hogy amennyiben lenne pár percem, beszélgetne velem kicsit. mivel pont volt pár percem, belementem.

talán négy és fél percig beszélgethettünk, üdvözölt új ügyfeleik körében, megkérdezte, minden rendben volt-e a szerződéskötéskor, volt e idő mindenre, áttekinthető segítséget kaptam e. miután megbeszéltük, hogy minden a legnagyobb rendben volt, megkérdezte, miért választottam a bankjukat. biztosítottam róla, hogy több ismerős pozitív visszajelzése után jutottam arra a döntésre, hogy náluk szeretnék számlát. azt mondta, reméli saját élmény alapján is ugyanezt fogom tudni elmondani. majd tájékoztatott róla, hova tudok bármikor segítségért fordulni, még egyszer megköszönte, hogy az ügyfeleik körében tudhat, szép délutánt kívánt, és letette a telefont.

nem akart rámtukmálni semmit, amire nincs szükségem, nem rabolta idegesítően feleslegesen az időmet, és végül, de nem utolsó sorba megkímélt attól a kellemetlen helyzettől, hogy megint nemet kelljen mondanom valami számomra teljesen hasztalan (bár persze nem annak tűnő) szolgáltatásra/termékre.

hejj-zet

2008-10-02T13:22:00.004+02:00

egy hete vagyok itthon. Magyarországon. szerintem egy hét szabadság még kellene ahhoz, hogy kipihenjem majd az itthon töltött napokat. jóleső fáradtság, rohanás megállás nélkül. kellemesen simogató érzés, hogy még mindig vannak, akik kíváncsiak rám, kevésbé jóleső, hogy vannak, akik nem. nem gondolok, nincs időm gondolni, semmiképp sem gondolkodni. érezni viszont annál inkább, de igyekszem ezeket a dolgokat inkább nem felfogni. dióhéjban annyit, hogy össze vagyok zavarodva, de rendesen. adok neki pár hetet ülepedni ugyan, de jelenleg egy hétfő este óta állandósult hányingerrel küzdök, mint olyan, csak úgy pszichoszomatikusan.

wanna see me?

2008-10-02T01:40:00.003+02:00

ápdételtem a kálendárt, aki szeretne tájmszlotot, most szóljon még, vannak fehér foltok.
(kálendár link oldalt, dear diary néven)

home sweet home

2008-09-28T14:13:00.005+02:00

le vagyok maradva, pótlok. szóval, először is,

*anna Magyarországon van*

azonban volt ez pár percig úgy, hogy nem így lesz. nagyjából annyi publikus, hogy apa a Malévnál dolgozik, és nem, nem pilóta (sekélyesebbeknek üzenem, más foglalkozás is van egy légitársaságnál, mint sofőrnek lenni). szóval, van szabadjegy, ami úgy működik, valami minimális összegért a cég biztosít stand-by jegyet. ami annyit tesz, ha van hely a gépen, lehet repülni, ha nincs hely, akkor meg íjé. már augusztus végén megvettem a jegyet, szépen ki lett fizetve, megvan a dátum, minden szuper, bár én erről még egy darab fecnit sem kaptam, sebaj, más társasággal is mindig így repülök, csak megmutogatom az útlevelem, és már szállok is. gondoltam itt sem lesz ez másként. hát persze.
szerdán este a 2045-ös géppel terveztem Zürichből hazajönni. namármost, akik követik az életem, vagy kicsit figyelmesebbek, esetleg szimplán csak tudnak olvasni, azoknak nyilvánvaló, én Baselben lakom. tehát vonatra fel, merthogy valahogy el kell jutni Ziiribe. siker siker hátán,indulás után egyóratizennégy perccel már a reptéren is vagyok (közvetlen kivisz oda a vonat), legalsó szint. nem volt időm körülnézni, de tippre legalább négy emeletes a reptér. óriás rohanás, check-in pult levadászása, kiválasztom a legszimpatikusabb nőt, és akkor a lényeg.
odaadom az útlevelet, nő pötyög, nő arca torzul, nő furcsán néz, és akkor nő aszond: "nincs rajta az utaslistán."
anna szeme kerekedik, anna egy pillanatra lefagy, anna válaszol: "olyan nincs"
nő megint pötyög, nő fejet csóvál, nő tartja magát a tényhez, anna nincs az utaslistán.
anna közli, hogy staff jegye van. nő közli, hogy akkor telefonál. telefon, fejcsóva, értetlenkedés, de anna továbbra sem repülhet haza.

ez volt az a pillanat, mikor körülbelül volt másfél órám a felszállásig, és se repjegyem Budapestre, se vonatjegyem vissza Baselbe, és főként pénzem semelyikre.

anna kiáll a check-in sorból, és óriástelefonálgatásba kezd. és akkor elkezdődött életem talán leghosszabb és legidegesebb negyvenöt perce. viszont a tény, hogy egyetlen pillanatig sem éreztem magam elveszve, vagy nem biztonságban, annak ellenére, hogy egy tök idegen városban voltam 7 kerek frankkal, nos. jellemfejlődök, mondhatni. (jó, azért ezt azok, akikkel a telefonba hisztiztem, nem biztos, hogy alátámasztanák, de erről már senkinek nem kell tudni)

végül 20:00-kor apa telefonált, hogy megvan a baj forrása, miszerint a hölgy, mikor eladta a jegyet, 25.-re írta, nem 24.-re. na szép. csakhogy apunál ott volt a kézírással megírt foglalás, amin meg 24 volt. végül is kaptam egy foglalási számot, amivel a Ticket Center-ben kisebb huzavona után szereztem egy stand-by jegyet aznapra. első pipa. ahhoz, hogy a gépre felszállhassak, még három kellett...
másodiknak jött a check-in. útlevéllel és kinyomtatott elektronikus jeggyel meggyőztem a hölgyet, hogy szépen vegye el a csomagom, és adjon egy boarding pass-t. kissé vonakodva ugyan, meg sandán nézve, de adott egyet. én meg nagyon hálálkodtam és konkrétan futólépésben indultam a passport controll felé, mert volt vagy 20 percem a gép indulásáig (ekkor általában már befele kéne szállni a gépbe, és igen, igazam volt, már bent kellett volna lennem a gépben)
útlevél-ellenőrzés sikeres, a határőr magyarul kívánt kellemes utat, majd ezután jött életem legjobb repterezése - megtalálni a kaput. na nem én voltam a hülye, mert perszehogy egy másik terminálon volt, amire egy shuttle-metro visz ki. és ezután következett a főjelenet. alkudozás a magyarul beszélő kapunálló nénivel, hogy engedjen fel. és miután 3 ponton átjutottam, és konkrétan egy biztonsági plexi választott el attól a Fokkertől, ami engem hivatott hazarepíteni (57 másik utassal, de ők elhanyagolható tényezők most), ez a nő közölte hogy nekem nincs repkedés. és akkor elindul a szócsata, én a zseniális érveimmel, ő a kitartó elutasításával, és akkor már a szomáliai éhező gyerekek is, míg végül hazatelefonált Ferihegyre, ahol egy másik nő, aki mellett nem mellesleg ott állt apu, és kissé agresszívan magyarázta, hogy márpedig "a gyerek ma este bizony hazajön" biztosította a mellettem álló hölgyet, hogy ők rontották el, és a kislány felszállhat a gépre. 20:40kor. siker.

még zárójel nélkül annyit, hogy ugye a felszállás úgy megy, hogy a torony slot-ot ad, vagyis azt mondja, hogy "immarculation-type of aircraft-nach Budapest-Józsika, felszállhacc 20:45kor", csak addigra már ott kell lenni, departure position-ben, running engines, megminden. aztán még van vagy 5-6 gép, és ők is kapnak slotot. körülbelül 2-3 percenként száll fel egy-egy gép Zürichben szerda este. ehhez mondjuk onnan, hogy beszállt mindenki, odáig, hogy akkor a gép kigurul, kell úgy 10-15 perc. és úgy, hogy annácska 5 perccel a slot előtt száll fel a gépre, nos, érzitek, mi következik.

húsz percet késett a gép. nem miattam, á dehogy.

anna home edition

2008-09-22T16:03:00.002+02:00

az azt jelenti, hogy már csak kettőt kell aludni, es repülök haza. available vagyok according to the calendar, magyarul ki-ki kedve szerint nézze meg a naptárat itt jobboldalt, és foglaljon magának időpontot, máskülönben nehezen leszünk. csuhajja.

a letter from anna

2008-09-20T08:57:00.002+02:00

pajtásaim,

kicsit el vagyok maradva itt az életemmel, merthogy az történik, meg van, csak zsúfolt is, meg hektikus, meg rohanós, meg fárasztó, de mindezekkel együtt roppant élvezetes, és kihívásokkal teli. és hosszú idő után először mondom ezt gúny nélkül. (érti, aki érti...)

szóval ott maradtam el még a múlthét végén, hogy Beat elment, így az ebédszünetek kissé unalmasabbak lehetnének, de nem , mert valami oknál fogva mindig betalál valaki, hogy menjek vele ebédelni.

szerdáig bezárólag egyedül voltam az irodában, ami azt jelentette, hogy egyrészt tényleg rengeteget kellett dolgozni, másrészt minden felelősség rajtam volt, harmadrészt kénytelen kellett voltam kreatív, meg problémamegoldó, tanultam új neveket, jó sokat, meg telefonáltam csomó helyre, és intézkedtem, meg szervezkedtem ésatöbbi. végeredményben ez nagy pozitív jelet kap a dolog, amit mi sem bizonyít jobban, hogy mikor bementem a főnökömhöz, hogy a túlóráim rovására akkor mondjuk jövő szerdán hadd ne kelljen már dolgozni menni, szó nélkül rábólintott,. illetve hát annyit mondott, hogy megérdemlem, mert keményen dolgozom, és nagyon meg van elégedve a munkámmal.
az viszont mondjuk annyira nem jó hír, hogy jelen pillanatban beszakad a tüdőm köhögés közben, és az egész mutatvány nem szép, anna beteg, és annának négy nap múlva repülnie kéne haza, Magyarországra.

hogy otthon mi lesz, azt egyelőre nem tudom, lesz fogorvos, meg vizsga, póker, lángos, vapiano, california coffee company, apuszülinap, barátok, mókakacagás, melegruhák, a magassakúim, ölelések, sírások, sírásóóóók, meg talán iskolába is megyek majd.

múlt szombaton meg olyan tré volt az idő, hogy nem tudtam repülni sajnos.

viszont ahogy irtam, múlt pénteken láttam felszállni a Super Constellation-t. Igazándiból leírhatatlan, de az elég sokat elárul, hogy a fél munkahelyem sorfalat állt a kifutó mentén...

báj dö véj örömmel jelentem, barátkozom, keep on getting phone numbers, megmiegymás.

ték ker.

láv,

anna

give me a BEAT

2008-09-12T20:29:00.004+02:00

el vagyok maradva. meg le vagyok maradva. és ugye azt az aranyoldalak óta tudjuk, aki lemarad, az kimarad. szóval, ki is vagyok maradva.

ámbátor van okom, amiért nem írok, ez pedig az időhiány, aminek vannak okai szintén. ilyen ez a baseli élet. okos. humorom meg még mindig a régi.

amúgymeg az van, hogy mindkét kolléganő beteg, ezért anna egyedül menedzseli a hangátoffiszt, ami többnyire megy is, sokan kedvesen segítenek, nem panaszkodom. ugyan becsúszik 1-2 12 órás munkanap is, de szerencsére a nap végén van kivel lazítani.

és akkor itt emlékeznék meg Beat-ról (ejtsd:beát-ról), akivel egy helyen dolgoztunk a mai napig, merthogy visszamegy Zürichbe, merhogyő odavalósi. és itt Baselben csak internsippingelt. tegnap volt a búcsúbulija, készítettünk is egy nagyon szörnyű képet [intermezzo: jóllakott óvodás, mondá peti], itten eztet, ni:

hiába, a jólét. meg szemfüleseknek az is, hogy fekszünk. hiányozni fog ez a kis maki, de két hét múlva megyek Zürichbe más okból kifolyólag, szóval nem ma láttam utoljára. ígyennyi most hirtelen, a narancssárga boás bicikliről, meg hogy milyen szép a Super Constellation felszállás közben, majd máskor írok. Schönes Wochenende, huh?

Piper

2008-09-08T22:13:00.000+02:00

remelem nem torom ossze szombaton, de psssszt
nem akarom elkiabalni

palinka

2008-09-07T14:14:00.002+02:00

egyetlen rövid munkahelyi sztori, ami nem is jutott volna eszembe, ha Zsolttal nem beszéljük meg a barackos rézangyal Svájcba csempészésének tervét.

szóval van a határőrség, akiket napjában ahányszor érkezés-indulás van, felhívunk, és kicsit beszélgetünk velük. konkrétan, akiket felhívunk, azok a bódéban ülő nénik-bácsik, akik kifele-befele menet ellenőrzik az útlevelet a repülőtéren, és akik, amennyiben van elvámolnivaló, jól meg is nézik, mi az. és ekkor mondta Zsolt, hogy ha csempészni akarok, akkor bizony figyelembe kell venni, mennyi az, "amennyit beengednek a joviális, kissé őszülő vámtisztek". hát nekem meg eszembe jutott, hogy kedden ezek a nem őszülő, ám rendkívül jó humorú tisztek bent voltak nálunk az irodában ( heti háromszor legalább jönnek, papírmunkázni), és Caro mondta nekik, hogy magyar vagyok. mire az egyik megszólalt:

"én csak pár szót ismerek magyarul, az első szó: barackpálinka."

szerintem nem lenne sok gond.

just can't get enough

2008-09-07T13:59:00.002+02:00

és hogy hitelesen be legyen mutatva, hogy én most hogy érzek, hát így:

"I'm so excited, and I just can't hide it."

( a szöveg többi részétől én eltekintek, a lényeg, hogy áájm szóóóó ekszájtid)

szolgálati közlemények

2008-09-07T13:51:00.002+02:00

elsőként örömmel tapasztaltuk, hogy megdőlt a melegrekord Magyarországon. bár fájó szívvel tesszük hozzá, itt szerdán délután kettőkor 25 fokot mutatott a hőmérő, majd délután négykor a viharfelhőktől este fél kilences szürkület lett orkán erejű széllel és szakadó esővel, majd este hatra 16 fokig süllyedt a levegő hőmérséklete. jelen pillanatban 19 fok van, és süt a nap. jövő héten azért nekikezdek a gumicsizma vadászatnak, biztos, ami biztos alapon.

a másik meg, hogy itten a jobb oldalt van egy link, dear diary néven, mégpedig azért, hogy lehessen látni, mikor érek rá szeptember 24. és október 5. között, amikor is tiszteletemet teszem Magyarországon. aki igényt tart szerény személyemre egy láthatás-koktél-csacsogás-kávé-bármi erejéig, hagyjon kommentet, és belecsempészem a naptárba. sajnos ezt ilyen nagyon pöpecül meg kell szerveznem, mert nagyon keveset leszek otthon, és nagyon sok mindenkit szeretnék látni.

közlemények vége. sok boldog puszik.

bluedog

2008-09-07T13:27:00.003+02:00

kicsit mostanában elhanyagoltam a dolgot, sok a munkázás, mókázás, az öröm meg a kacagás. ezen a héten csak ketten voltunk Caroline-nal, mert Fred szabadságon van. ráadásul Caro nem beszélhet, mert valami problémája van a hangszálaival, és elkezdte elveszíteni a hangját. így nagyjából, ami verbális kommunikáció útján volt megoldható, azt én bonyolítottam. de nagyon élveztem, rengeteg új dolgot tanultam, hasznos hét volt. most nem untatok senkit munkatörténetekkel, pedig ez is mozgalmas 5 nap volt.

voltam viszont nyelviskolában, szintfelmérni. a tudásom a béka segge alá taksáltam, de megütöttem a comb szintjét. viszont egy 20 hetes, 60 órás tanfolyamért 1990 CHF-et gombolnának le rólam, ami ebben a pillanatban magyar királyi pénzben (tudom, hogy olyan már nincs) 301,538.32 HUF. szóval összefoglalhatjuk, hogy nem fogok németül tanulni egy ideig a saját pénzemen.

(és akkor ide egy zárójel. a jelenlegi tényállás szerint havi részletekben kifizethetem, ami azt jelenti, 4 részletben. akár egyben, akár külön is menne, mert a fizetések, ha nem is arányban ezzel, de lehetővé teszik ezt. viszont nincs az a világ, amikor én 60 németórára 3 kilót kifizetek. egyszerűen nem, és kész. a munkahelyemen, ha lejár a próbaidőm, és megtartanak -ide szőném bele az "ugye mindenki drukkol"? kérdésemet-, mehetek nyelvtanfolyamra cégpénzem, heti két órára. ez 20 hét alatt negyven óra, vagyis 20 óra különbözetért fizetnék effektíve 300 ezer forintot. hát kösz, de kösz nem. zárójel bezárva)

a másik izgalom, hogy egyelőre még semmi konkrétum, de a tervek szerint anna (gyk.: anna én vagyok) repülni fog, mégpedig egy kétszemélyes propelleres csodán. az, hogy ez hogyan jött, dióhéjban úgy néz ki, hogy van egy srác, aki a KLM-től igazolt át a JetAviation-höz, ground engineer pozícióban. ez azt jelenti, ő az, aki átvizsgálja a gépeket, mielőtt azok felszállnak. ő kint dolgozik a Basel-Mullhouse reptéren, együtt csináltuk a welcome week-et, és össze is barátkoztunk. elég sokat tud a repülőkről, én meg mindig nagy lelkesedéssel hallgatom, mikor magyaráz, úgyhogy megvan a közös szakmai hang. na és valahogy szóbakerültem az egyik pilótánál, és megemlítette Peter, hogy repülésbuzi vagyok, a pilóta meg mondta, hogy 13-a előtt úgyis kell repülnie, szóval ha van kedvem, elvisz egy körre. hát juhúúúú. mivel ez csak kétszemélyes kisgép, általában szokták engedni, hogy egy kicsit vezessen a második ember, aki ebben az esetben én lennék. na ez egyelőre csak az izgalom szintjén áll, de amint bármi konkrétum kiderül, postolom azonnal.

a hetem harmadik említésre méltó dolga Basellel kapcsolatban az lenne, hogy én igazából a Holdon élek, ahol kék kutyák és Swarovski bolt is van. és ezt képpel is tudom bizonyítani, íme:

dassault

2008-09-03T18:55:00.003+02:00

na. nekunk bent nem szabad fenykepezni, ez a kep is veletlen keszult. a hajamat szerettem volna megmutatni a viraggal. veletlen belefenykepeztem az iroda ablakabol lathato Dassalt Falcon 900EX-et is (kulonos ismerteto, hogy 3 engine-nel megy). felt like sharing.

putty

2008-08-30T00:32:00.005+02:00

sosem voltam szívbajos, sem megszeppenős fajta, úgyhogy az első utan a HR-ről a főnököm irodájába vezetett. merthogy abban maradtunk a rendkívül segítőkész, ámbár roppant haszontalannak bizonyuló ex-security guard, ám jelenleg HR asszisztens sráccal, hogy ők bizony egy huncut vasat nem utalnak, tekintettel arra, hogy a payroll szerint én bizony csekken kapok fizetést. jó, persze, meg majd megvárom azt is, míg a folyón úsztatott farönkökből nekem papírt gyártanak. szóval bementem a főnökhöz, ámbár mivel szabadnapos volt, bementem a mellette levő irodában üldögélő másik főnökhöz, hogyakkor azért itt történjen is valami.
másnap reggel egy email várt, aminek tanúbizonysága szerint ha befáradok a HR-re a banmkszámlaszámommal, immediately utalnak. befáradtam, utaltak, időközben az egyik bankkártyám is megjött (2 lesz, egy sima kártya, meg egy hitelkártya. a sima Maestro jött meg, a MasterCardra még várok), így most nekem, hogy úgy fogalmazzak, jó.

átgondolva, összefoglalva az elmúlt hetet workwise, végülis arra jöttem rá, hogy. ahogy egyre jobban szokom a rendszert, és gettin more and more familiar with all the procedures, meg szakadatlanul mosolygok, de mint a vadalma, és nyitok az emberek felé, segítőkész vagyok, és odafigyelek, leköt a munka és lelkes vagyok, a repülőket meg képtelen vagyok megunni, nos. megjött az önbizalmam kissé, úgy workwise. sőt, mitöbb, van egy olyan érzésem, hogy képes leszek belesimulni a környezetbe úgy, hogy megmaradjak egyéniségnek, és a kollégák is egyre jobban hozzászoktak a gondolatomhoz. nagyjából mindenki megjegyezte az amúgy roppant bonyolult nevem, és én is képes vagyok név szerint szólítani már vagy 30 embert. teljesítmény a javából.

igénylik, hogy legyek önmagam, hogy legyenek gondolataim, hogy legyen jó kedvem, nem baj, ha hangosan nevetek, mert amúgy általában ez azt jelenti, a főnököm mondott egy viccet, és egyébként. napközben nem internetezem, nincs jútúb meg cset, csak email, de néha arra sem jut időm, ellenben.

ma volt Giovanna utolsó napja a hangaroffice-ban, hétfőtől a sales-en folytatja a karrierépítést. ezért elbúcsúztatták a közvetlen kolégák, egy kedves ebéd keretén belül, a belvárosban. egyedül maradtam, de nem is bántam, csak úgy tanulok, ha belecsapok a sűrűjébe. talán két órát lehettem egyedül, nem dőlt össze a ház, és a légiforgalom se omlott össze, meg is lettem dícsérve. és ekkor jött az, amire én nem is gondoltam volna. behívott a főnököm, hogy beszélne velem, ha van egy percem. mondtam, csak akkor érek rá, ha nem kirúgni akar. nem kirúgni akart. szóval, elmagyarázta, hogy alapvetően ez nem ellenem alakult így, hogy én nem tudtam menni, alapvetően a körülmények nem tették lehetővé, hogy ott legyek a bucsuztaton. egyértelmű, én nem is vettem a szívemre. viszont ők úgy gondolták, ez mégsem járja, úgyhogy a főnököm a jövő hétre valamelyik napon meghívott egy privát ebédre cégpénzen, csak hogy nem érezzem magam neglected.

450.371

2008-08-25T17:43:00.002+02:00

na sz van, hogy elvileg ma payday. lett volna, ha. mivel nekem még nincs svájci bankszámlám (múltidő, tegyük hozzá, úgy egy órája már ezem is van), ezért a fizetésemet csekken kapom. jó esetben. de mivel én én vagyok, persze, hogy rossz eset van.

történt, hogy ebéd előtt besétáltam a HR-re, hogy akkor nekem tessenek már adni egy csekket, jó svájci frankkal. ők meg közölték, hogy ez most annyira nem megy, sétáljak már vissza később. mondom nem gond, szeretek sétálni, mikor jó nekik, délután? mire ők aszonták, inkább csütörtökön.

hát erre mondtam halkan, de magyarul, hogy bazdmeg.

volt még ott egy pár mondad, hogy "ne vicceljünk már" meg részükről elhangzott a kérdés, hogy urgent e a money. na itt ment fel bennem a pumpa. nembazmeg. a boltban mosolygok a kenyérért, és a lakbérért énekelek.

miután eljutottunk addig, hogy a szituáció bizony meddő, gondoltam, rákérdezek az okára.
és akkor jött a válasz, amitől nekem először nevethetnékem támadt, egészen addig, amíg világossá vált, hogy amit mondott a HR-es, az halálkomoly, mégpedig:

elfogyott az a papír, amire a csekket szokták nyomtatni, ezért nem tudják a csekkemet kiállítani.

rá kell döbbennem, erre így órákkal később sem tudok semmi értelmeset mondani.

Bon App!

2008-08-23T10:01:00.004+02:00

pótlok. mégpedig. csütörtökön volt az , hogy jött egy gép Franciaországból, és a gépen volt egy kedves úr meg egy kedves hölgy, meg egy raklap sütemény a Four Seasons-ből.

elég finom volt.

clouds

2008-08-22T00:07:00.005+02:00

aki tudja, hogy mi ez, az kéretik feltenni a kezit, meg megírni kommentbe
én csak annyit tudok róla, hogy elég ritka jelenség, és veszélyes átrepülni rajta

geschenk

2008-08-19T16:54:00.000+02:00

reggel hétharminckor volt egy érkeztetés. a pilotàtol kaptam egy sep/08 636 oldalas angol ELLE magazint. szép reggel volt.

öt perc mulva lejàr a munkaidom, szakad az eso, es szoknyaban vagyok. nem szep delutan.

holnap ket oraval hamarabb vegzek, hogy el tudjak menni bankszamlat nyitni.

mindez ugy lehetseges, hogy nem teljes ket ledolgozott het utan mar majdnem van 2 oranyi tulpercem, amit lecsusztathatok, ugy bizony. szepen minden reggel es este megy a clock-olas. ami a kotelezo munkaidon felul van, az megy egy compensation egyenlegre. amennyivel ott tobb van, annyival vagy kevesebbet dolgozok amikor le szeretnem csusztatni, vagy kifizetik nekem a ho vegen. lehet valasztani. es nincs elveszett perc.

ehhez azert meg hozza kell szoknom. bar annyira nem lest nehez.

waiting for the bus after work

2008-08-15T22:03:00.005+02:00

arrival [erkeztetes]

2008-08-15T21:01:00.003+02:00

(eloszo: mi = a ceg, ahol dolgozom)

igertem egy ilyet is. ugyan tegnapra, de a sors is ugy akarta, hogy ma irjam meg, hogy is mukodik a dolog. meg miez.

szoval, hivatalosan ahol en dolgozom, ott nincsen passanger handling. magyarul az erkezo-indulo gepek nem szallithatnak utast [nehany kivetellel]. amennyiben ez az eset all fent, ugy azt a swissport kezeli. szoval hozzank a gepek maintenance celjabol jonnek [bovebben magyarul karbantartas, atfestes, pimp-my-flight]

a folyamat ugy nez ki, hogy a repulonek vagy azert kell jonni, mert rossz, vagy mert az eppen esedekes ellenorzest kell megcsinalni, vagy csak mas szint akar a tulaj, vagy at akarja epitettni a repulogepet. szoval, o jonne, mi meg mondjuk, hogy van e hely [ha valakit erdekelne, 2013ig nincs nagyon hely]. azutan leegyeztetjuk, mit is szeretne [o mondja, mi meg megszervezzuk], aztan jon, aztan ottvan, aztan elmegy.

na amit ebbol konkretan en csinalok:
jon a mail a repulesszervezotol, hogy xx-xxx gep yy.yy-án zz:zz-kor jonne. leegyeztetem a planninggel, hogy johet e. ha johet, visszaigazolom. (confirm crew handling)
aztan jon a repulo. maga a folyamat ugy nez ki, hogy 3 havi, heti es napi szinten van flight plan, es minden reggel frissitjuk az eppen aktualis napi erkezeseket/indulasokat. egy heti menetrendet latunk attekintve a falon egy 6m x 1,5m-es tablan [ezt napjaban annyiszor frissitjuk, ahanyszor uj informaciot kapunk]. ezen nyomon tudjuk kovetni, mikor mi jon. az aktualis erkezes elott 20 perccel beszelgetek egyet a tarmac controllal, hogy latjak-e a radaron a gepet. pozitiv valasz eseten kapok egy percre pontos erkezest, amit azutan tovabbitok a moving teamnek, akik nevukbol adodoan azert vannak, hogy mozgassak a repuloket. amikor a repulo a betonon van, a moving visszaszol. eddigre mar ki szokott lenni toltve egy form, amit a repulo legenysegevel egyutt toltunk ki. ezutan szepen bedugom a fuldugokat a fulembe, es szepen kisetalok a betonra a repulohoz. a dugo azert kell, mert altalaban a motor meg fut. velem egyidoben jo esetben erkezik meg egy technikus es egy projektfelelos is, de altalaban en megyek fel elsonek a fedelzetre, mert egyreszt az en munkam a legrovidebb, masreszt. mivel nincs utas, nincs passportcontroll. ezt ugy kell elkepzelni, hogy a pilota nem megy at semmilyen kapukon meg vamvizsgalaton, mikor elhagyja a terepet, hanem atsetal a hangaron es kesz. viszont minden esetben fel kell hivnunk a hatarorseget, es tajekoztatni kell oket a gep eredeti indulasi helyerol (magyarul hogy honnan jott), illetve hogy milyen nemzetiseguek az emberek a fedelzeten. erre azert van szukseg, mert bizonyos orszagokbol jovo emberek vizum nelkul nem lephetnek be svajcba. aztan a hatarorseg eldonti, hogy jon-e ellenorizni, vagy nem (95%-ban nem jon)
ezutan azt is egyeztetni kell a legenyseggel, van e barmi olyan ertekes dolog a fedelzeten, amit szeretnenek biztonsagban tudni, mielott a szerelok szetkapjak a gepet, illetve ki kell e takaritani a gepet, stb. ha ezeket mind megbeszeltuk, akkor a munkam a fedelzeten veget is ert, szepen elkoszonok, es utana az irodaban ki kell tolteni nehany papirt.

nagyvonalakban ez az erkeztetes resze a dolognak, amit en azert szoktam elvezni, mert ezek a gepek nagyon fancy-k belulrol. van olyan gep, amiben csak egy darab borfotel 5 millio forint korul mozog.

az elso teljesen onallo erkeztetesemre ma kerult sor, egy veletlen folytan, de vegulis ez pont igy volt jo. Frederique-el voltunk ketten egesz nap, es ketto ora elott tiz perccel-re vartunk egy gepet. mind a ketten nyugodtan mentunk delben ebedelni, mert meg rengeteg idonk volt. en kicsit elobb vegeztem, ami nem is volt baj, mert a gep meg egy kicsit elobb erkezett. ugy haromnegyed oraval. Frederique meg nem volt az irodaban, ezert kenytelen voltam en megcsinalni, es. a gep Budapestrol jott, harom darab magyar urral. igy tortent, hogy az elso erkeztetesemet a sajat anyanyelven csinaltam, es ennel fogva (bar nem feltetlen csak emiatt), de minden rendben ment, semmivel nem volt gond.

ezen kivul meg egy csomo dolgot kell csinalni, a hangar office jellegebol adodoan a legkozpontibb resz, vegeredmenyben a kulonbozo departmentek munkassaga nalunk csucsosodik, ebbol adodoan szeretagazoan sok feladatunk van. vannak rutindolgok, de abbol adodoan, hogy a repules eleve egy kisse specialis uzletag, barmelyik pillanatban beeshet egy varatlan kerdes.

[mint peldaul ma, megpedig az, hogy. miutan valamit buheralnak a szerelok a gepen, megesik, hogy kell egy tesztrepulest vegezni, anelkul nem engedik el a gepet. tobb fajta tesztrepules van, ezek kozul az egyik specialis a radarteszt. ezt a tesztet csak Basel es Dole (Franciaorszag) kozott lehet megcsinalni; sem Nemetorszag, sem Svajc nem engedelyez(het) ilyen tesztet. es mara pont lett volna egy ilyen teszt. neki is alltunk megszervezni, es eppen a Dole-i iranyitotornyot hivtam egy jovahagyasert, mikor is leesett, hogy augusztus 15 nemzeti unnep am a franciaknal. es ahogy erre radobbentunk, mar tettem is le a telefont, ugyanis a franciak lustak. nem dolgozik senki az iranyitotoronyban, ha bank holiday van. mindegy is, lenyeg az, hogy ezutan meg 2 orat telefonalgattunk, mindenfele alternativ megoldasokat keresve, sikertelenul. ami azt jelenti, a gep hetfoig a foldon marad. ez, ha nem gondlunk bele, nem nagy dolog. csak eppenseggel rengeteg penzveszteseg. az orosz tulaj meg irtozatosan duhos volt. valahol megertem. ellenben a pilotasrac zabalnivalo volt, azt annyira nem vettem zokon, hogy vele hetfon is kell talalkoznom, mint amennyire Frederique zokon vette, hogy a tulaj - aki amugy no - ordit vele a telefonba.]

es meg egy rakat ehhez hasonlo csupa "unalmas" dolgot csinalunk. ja, meg a legfontosabb. mosolygunk.

van kérdés?

to (x-x)

2008-08-15T20:22:00.008+02:00

kerdesedre a valasz, ebben a pillanatban

registration code: victor-papa-bravo-charlie-tango. type: boeing business jet (B737-7BC)
a negyes hangarban all, lassan egy hete

ot pedig csak beteszem ide, mert szep o is nagyon, csak amugy tiszta kosz meg olaj
egyebirant neki sem erem fel a hasat
(es akkor most szemet hunyok a teny felett, hogy mivel o a swiss betonjan all, gyakorlatilag oda sem mehettem volna nyalatcsorgatni.)

welcome to our world

2008-08-13T19:51:00.003+02:00

szoval, kispajtasok. harmadik napja elesben dolgozom. ugy am. van egy szep fuzetem, amibe mindent beirok meg beragasztok, bizony-bizony. tanulok szorgosan, meg ugyeskedem, meg aktivkodok is. es van meg egy dolog, amit csinalok, es ami bevallom oszinten, nem mindig ment az elozo (egy darab hivatalos es bejelentett) munkahelyemen - mosolygok. de ezt irjuk inkabb a repulogepek egesz napos kozelsegenek a szamlajara.

ket tunderi francia lannyal dolgozom egyutt, Frederique-el es Caroline-al. mindketten idosebbek nalam, es mindketten boldog parkapcsolatban elnek. eddig elegge ugy nez ki, hogy semmiben nem hasonlitunk. nagyon kozvetlenek es segitokeszek, minden nap megkerdik, milyen volt az elozo estem, es ok is szivesen meselnek magukrol. egymas kozt egesz allo nap franciaul csacsognak, amibol egyenesen kovetkezik, hogy zaros hataridon belul en is fogok erteni franciaul, ha beszelni ugyan nem is.

back to work. nincs melyviz jellege a dolognak, minden elott megkerdik, hogy megmutassak, vagy menni fog egyedul is. ezt olyan szinten minden elott, hogy a kopipeszt-et bizony elmutogattak. tunderedesek. ha valamiben meg bizonytalannak erzem magam, adnak meg idot a tanulasra. annyira nem bonyolultak a dolgok, amiket csinalunk, es nem is unalmasak, ugyhogy egy hamar nem leszek fasult, remelem.

es akkor a fonokeim. ketten vannak - de hogy ez miert van igy, azt ne kerdezze sennki. Stefannal egyutt csinaltam a welcome week-et, es mar akkor osszeismerkedtunk, Thomas pedig az az ember, aki nem ert a Blackberry-hez. Mind a ketten mosolyognak, viccelodnek. Bar Thomas nagyon szigorunak es zordnak tunik, ez csak a felszin. A kedvenc mulatsaga, hogy bejon az irodaba es talalomra akkorat csap az egyik asztalra, hogy olyankor aldom az eget, hogy nem ertik, mit mondok magyarul. Ide ugyan nem irom le, mert ezt olyanok olvassak, akik ertik (es esetenkent surun hanynanak keresztet a lelki udvossegemert). Persze ezutan mindig mosolyog. Meg kacsingat. Vicces pofa. Kollektivan az a heppjuk, hogy beallnak Thomas irodajaban az o es a mi irodankat elvalaszto uvegfal ele, es csunyan neznek minket, mintha rosszalkodnank, aztan arcokat vagnak. De ma meguntuk, mikor mar oten alltak bent az irodaban, es csinaltak ezt, ugyhogy kiragasztottunk egy lapot a kovetkezo felirattal:

"Don't feed the animals!
Entry Fee: 5CHF
Chocolate: welcome"

Thomas bejott az irodaba, es kozolte, csak euroja van, de ha lehet, azzal szivesen fizet. Egyebirant az o irodafalukon a kovetkezo log:

Coffe Break: 8-12 and 13-17. Between lunchbreak.

Es ha mar itt tartunk, akkor. Reggelente irto koran jarok dolgozni, ugy 5 es fel6 kozott kelek, es negyed8 korul erek be. Ma reggel is en voltam az elso az irodaban, es. Meglepetes vart az asztalomon, egy doboz draga bonbon kepeben. Benne egy kartya, mindossze annyi szoveggel, hogy "Welcome to JetAviation!", melle pedig egy kis virag rajzolva. Rogton korbe is jartam a szinten uj lanyokat a hangarban, hogy ok is kaptak e ajandekot, de egy csomo nemleges valasz utan megkerdeztem a kozvetlen munkatarslanyokat, hogy ez akkor HR vagy nem HR. Hat bizony, ez nem HR. Hanem egy uriember. Meg a vegen 'titkos munkahelyi rajongo' blogom lesz. A csokolade mindenesetre nagyon finom. Ezuton is koszonom.

Es akkor a mai hazi feladatom az, hogy Thomasnak BB 8300-ja van, at kell tanulmanyoznom a Desktop Managert, meg akkor jol betanulni, hogy teszek a szamitogeperol zenet a telefonjara, majd allitom be csengohangnak. En mondtam, hogy emiatt vettek fel, es igazam lett. Ma odasunyult az asztalomhoz, es megkerdezte, hogyan is allok a kerdeshez, es hat ez lett belole. Holnap kutyuzni fogok, merthogy egyelore nincsen arrival utemezve.

Azt meg, hogy mi az az arrival, es mit is csinalok vele, meg legfokepp minek, szinten holnap irom le.

breaking news

2008-08-13T15:59:00.000+02:00

na azt nem tudom, mennyire etikus, ellenben nincs letiltva, ugyhogy most jelentem, a munkahelyemrol blogolok, ahol minden a legnagyobb rendben. kesobb jelentkezem reszletekkel, egyelore legyen elegendo a teny, hogy tenyleg van ilyenem, es jo.

welcome week összefoglaló

2008-08-09T09:44:00.008+02:00

az utóbbi pár napban kissé el vagyok maradva, aminek több oka is van. az egyik, bizony, a fáradtság. nem fizikailag, hanem agyilag. sosem képzeltem volna, hogy ez ennyire megerőltető lesz, de az. felkelek reggel a magyar gondolataimmal, elmegyek fürdeni velük, aztán reggeli magyar mondatokkal, majd felöltözöm és elindulok ebben a német nyelvű városban dolgozni. a napom nagy része angolul telik, intenzíven kommunikálva, egész nap beszélek, muszáj beszélnem, túl kell élnem, és ha ez megvan, esetleg élveznem is kéne, jól érezni magam, nevetgélni. meg felfogni, meg átgondolni, kérdezni, válaszolni. olyannyira elfáradt az agyam a hétvégére, hogy angol mondatok közben magyar indulatszavakkal operálok. és most pedig magyarul írok, és esküszöm nem csodálkoznék, ha magyartalanul tenném. remélem hamar hozzászokom, és akkor jöhet a német, majd a francia.

a welcome week további része is jól telt, szerda délelőtt megint előadásokat hallgattunk, délután pedig hangárturistáskodás volt.
az egyik előadó egy szociális munkás diplomásférfi volt. van lehetőség arra a cégnél, ha bármi nyomja az ember lelkét, megbeszélje valakivel. cégpénzen. ezen kívül októbertől lesz lehetőség németül is tanulni. szintén cégpénzen.

szerdán délután történt meg az, hogy egy Avro RJ100 úgy kellemesen 2 méterre tőlem gurult el, mikor ment parkolni. kisgyerek a cukorkaboltban effekt (adalékinformáció - egyik kedvenc kisgépem, általában ezzel jövök-megyek bsl-bp között)

csütörtök-péntek human factors tréningen voltunk Dave-el, aki egy irtózatosan magával ragadó kanadai forma. 45 körüli, csupa energia, és nagyon mókás angolt beszél. összességében jól éreztem magam, bár csütörtökön kissé szakmaibb síkon mozogtunk. na ott néha voltak kisebb-nagyobb hiányosságaim, például a repülőgépalkatrészek neveit még nem hiánytalanul tudom. viszont mindenki segít a másiknak, ezzel nincs gond.

itt emlékeznék meg az ebédről. ugye azt már említettem, hogy 2 kantin van, egy Jet és egy Swiss. a Swissnek van egy olyan része is, hogy barbecue. odamész, egytányérra amennyi saláta elfér 7.50-ért, és mellé sokféle husiból lehet választani, amit ott helyben süt ki egy nagyon kedves úriember. ezután a szép füves-fás-napernyős placcon le lehet ülni asztalokhoz enni. egy óra az ebédszünet. és nagyon jó tud lenni, főleg, ha van társasága az embernek. nekem pedig van.
eddig úgy közelebbi kontaktba pár emberrel kerültem, van ugye az olasz-Ázsiábanvolt önkéntes lányzó (Anisa), van egy native Basler grafikus-designer srác (Simon), egy line maintenance engineer srác (the dutch guy, Peter), és van egy tündéri kissrác (nekem az, 21 éves), aki indiából származik, de Svájcba már az Egyesült Királyságból települt át 3 év iskola után (Chiraq). ő egyébként pár utcára lakik tőlem, általában munka után még egy pár órát vele szoktam tölteni. imád shoppingolni. kár, hogy én pont nem. van még néhány srác, akik a környéken laknak, például 2 fiatal svéd srác, de ők annyira nem nyitottak sajnos. pedig érdekelne az a legendás svéd mennyiség, amennyit ők alkoholból be tudnak termelni.

itt pedig azt jegyezném meg, hogy Baselben nincsen pálinka. ami magyar, az az unicum, meg a tokaji. elmentem a speckó italboltba, ahol mindenféle nemzetek mindenféle itala van. semmi pálinka. valaki küldjön nekem ágyas-meggyes rézangyalt. köszönöm.

és arról is feltétlen szeretnélek tájékoztatni Titeket, kedves blogolvasók, hogy nem érem fel az Airbus A380 alját. hiányzik körülbelül 4 centi. merthogy beálltam alá jól. aztán felemeltem a kezem. Simon és Peter pedig szakadtak a röhögéstől. nem hiába, *anna pöttöm panna*

szóval ez az airbus a380 a világ legnagyobb utasszállító gépe ám. így néz ki, ni:

nem kicsi, ellenben "omg, it's f*cking huuuuuuuuuge'

linkelek még egy képet, ami három lesz, neten találtam, szóval semmi illegáliskodás, ez meg ez, ni:

erről többet itt lehet olvasni
(és hogy ez hogyan jön ide? ez egy nagyon szépen átalakított A380. a cég, ahol dolgozom, pont repülőket alakít át. megvan? :)

viszont megnyugtatásul mondom. a boeinget felérem. jó, nem a 747-400at.

röviden tömören így ilyenek vannak, egyelőre ez a hét remek volt, ám most kezdődik csak az igazi móka. betanulás, meg az összes név archoz megjegyzése, meg jajmégmennyiminden. viszont a srácokkal hatalmas egyetértésben megvitattuk, hogy nagyon jó munkám van. ahonnan ráadásul bármerre lehet tovább lépni, mert a hangar office fogja össze az egész hangárt. szóval, jókedvűen és mosolygósan állok a dolgoknak elébe. és továbbra is tudósítok szorgosan.

(bár, ide megjegyzem zárójelben, hogy kezdek ismerkedni emberekkel, vannak programjaim, például keddig minden napra van valami, ami jó dolog, többet mászkálok magamtól is, és egyébként. meg mosolygok. )

the basel job - day 2

2008-08-05T20:14:00.002+02:00

ez a második nap, na ez nagyon fárasztó volt, viszont irtóra jól szórakoztam. right on time, reggeli fáradtsággal [amely ellen, megjegyzem, valamit tennem kéne, például egyesek hasznosnak találják az alvást, vagy a kávét. ámbár jelen esetben ezek egyikével sem igazán élek]. naszóval.

ma negyvenre emelkedett a tréning résztvevőinek száma. irtó sokan vagyunk. tudom vagy 5 ember nevét. na jó, legyen hat. plusz a tréner.
az első két óra azzal az izgalommal telt, hogy átnéztük, mivel is foglalkozik a cég, ahol dolgozunk. hát, magánrepülőkkel. rövidentömören. ezek fenntartásával, javításával, átalakításával, egyedivé tételével. igazándiból azt leszámítva, hogy nem épít a cég saját repülőgépet, minden mást csinál. megnéztünk egy jó agymosó videót is, amiből egyetlen dolog maradt meg, mégpedig a szlogen, amit vagy hússzor elmondtak 10 perc alatt - Welcome to our world!

Aztán kávészünetek jöttek, amiket előadások szakítottak meg. A különböző osztályok vezetői jöttek, és mutatták be a területüket. Hát. Azért volt olyan, amin kínkeservesen küzdöttem az elalvás ellen. Szerintem maga az előadó is. Megkaptuk az ID kártyát is. Ha a pannonosról azt mondtam valaha is, hogy gáz, visszavonom. Ez nem gyengén szörnyű, ami ezen az ID-n van. És itt kivételesen nem a fejem tehet róla, hanem a fényképezős kislány, meg a fényviszonyok.

Ebéd horror, az ebédlő telezsúfolva, 90% hímnemű, bámulnak, kacsintgatnak, franciák, atyaég. Igényeltem is gyorsan egy kártyát a SwissAir étterméhez, ami viszont tényleg étterem, rendes terítővel az asztalon. Semmi viaszosvászon abrosz. Remélem az étel is ennek megfelelően lesz minőségibb. Holnap letesztelem.

Ebéd után még előadások, aztán jött a nap csúcspontja: körbajártuk csoportosan a hangárokat, és az azon belül található departmenteket. Megmondom őszintén, ez alap állapotban nem egy olyan élmény, ami sokmindenkinek megadatik, aki nem a repülés területén dolgozik. Sajnos nagyon szigorúan veszik a szabályokat, nem lehet fényképezni, és ezt nem is érdemes megszeni, mert kis örömért cserébe nagy lehet a büntetés.

Csak az érdekesebb dolokat emelem ki a sokminden közül. Aki az életben nem járt még hangárban, vagy látott teljesen testközelből gépet, annak az indítás már eleve élmény volt - beléptünk egy hangárba, ahol állt 5 gép, abból 1 teljesen kibelezve, és a többi is eléggé javítás vagy átépítés alatt volt. A teljesen testközelben alatt pedig azt kell érteni, hogy anyira közel parkolnak egymáshoz a repülőgépek, hogy néha csak a szárnyak alatt lehet elmászkálni, mert közte nem fér el az ember. Ezek után kimentünk a betonra is megnézni a gépeket. Vakító napsütésben gyönyörűek, hófehérek, imádnivalóak. Az egyik nagyon érdekes részleg az volt, ahol a feketedobozokkal foglalkoznak, elemzik és tesztelik őket. Elég sok mindent megtudtunk azalatt a rövid idő alatt, amít ott töltöttünk, többek közt a már lentebb említett áramkörzárási technikát is.

Viszont kétséget kizáróan a legjobb rész az volt, mikor bementünk az életmentő felszerelésekkel foglalkozó részlegbe. Ez úgy néz ki, hogy van ez a 'shop', és ha egy repülőt fel kell szerelni életmentésre alkalmas dolgokkal, bemennek ebbe a shopba, és jól kiválasztják, ami kell. Az életmentő csónakot A-Zig átvettük, mi micsoda rajta, hogyan működik, mi mire jó, mire figyeljünk, ha lezuhan a gépünk, ilyesmi. Ettünk a túlélőcsomagba csomagolt túléló kajából, ami körülbelül a sólisztgyurma ízéhez hasonlít, csak kevésbé sós. Mire a holland srác megjegyezte: 'then dip into the water for a sec' (akkor egy pillanatra mártsd bele a vízbe [ami elég valószínű, hogy sós lesz, édesvízbe eléggé nehéz lezuhanni. bár nem lehetetlen]
Megismertük a szerkezetet, ami szűrő segítségével ivóvizet csinál a tengervízből, de arra jutottunk, hogy azzal a fáradtsággal (ti. mint egy fújtatót, úgy kell működtetni) többet izzad ki az ember, mint amennyi iható vizet nyer. A túlélő felszerelésben megtalálható egy mini Biblia is (4x3 centiméter). Azért csak Biblia, és Korán nem, mert a túlélőcsomag összeállítása közben préselik a csomaot, és ugrálnak is rajta, hogy megfelelő méretű legyen, a Koránnal meg ezt nem lehet megcsinálni. Ha valaki lezuhan, szerintem amúgyis hirtelen képes bármiben elkezdeni hinni. Egy másik szerkenytű segítségével fényt is lehet varázsolni a mentőcsónakba, így van lehetőség hajótöréssel eltöltött álmatlan éjszakákon olvasgatni. Mondjuk a Robinson Crusoe-t. Ami viszont érdekesség, hogy ma már az ilyen mentőcsónak-túlélőfelszereléskombókban van egy szerkentyű, ami nem más, mint egy GPS. Ebbe bele van előre programozva egy kódsor, ami segít az azonosításban. Így, ha be tudják mérni a vevőt, azt is tudni fogják, kit mentenek meg. Ez azért elég hasznos lehet, tekintve, hogy mennyire pontos helymeghatározásra van lehetőség manapság.

Ezenkívül láttam még nagy hajtóműveket, csomó repülőgépet, betekintést nyertem az akkumlátorok világába is, és egy Boeing-747-est konkrétan úgy láttam, hogy szemben vele a pilótafülkével egymagasan álltam egy állványom. Eléggé lebilincselő látvány.

Holnap egy fél órával később kell csak menni, és ugyanígy hangárséta lesz, megnézzük, hol készülnek az egyedi bőrfotelek, és hogy hogyan festik a repülőgépeket.

Stay tuned!

utóirat:
könyvtárból sétáltam a Rajna-partra a napsütésben kedves zeg-zugos kisutcákban, mikoris magyar énekszó ütötte meg a fülem. Egy cigánysrác ült a földön, gitározott, és a Republic-tól a '67-es út' című számot dalolta. Jókedvemben, mikor odaértem, rámosolyogtam, és elkezdtem vele énekelni. Talán még kapott is volna pár frankot, ha nem rögtön a második mondatnál a szöveg helyett azt énekli, hogy 'adjá' mán valamit'

library

2008-08-05T19:46:00.002+02:00

szükségem van egy helyre, ahol aránylag csönd van és nyugalom. nem zavar senki, és alkalomadtán tanulni is tudok. miután ez a kisváros annyira pezsgő életet él, hogy minden sarkon történik valami, így egy picit törtem a fejem a megoldáson - míg végül arra jutottam, megérett az idő beiratkozni egy könyvtárba.

a 'jó, de melyikbe?' kérdésre hamar meglett a válasz, miután áttekintettem a felhozatalt, két versenyző maradt. az egyik a lokális főkönyvtár, egy évre 30 frankért, úgyhogy ezt majd fizetés után. ellenben a UniBasel (a helyi egyetem) könyvtára ingyenesen látogatható, és a kölcsönzésért sem kell fizetni. így ezutóbbi mellett döntöttem. munka után elsétáltam, hogy akkor én most beiratkozom. és ez pont így is lett. mivel még nincs tartózkodási engedélyem, így csak olvasójegyem lehet, ez azonban nem okoz problémát, mert a célnak pont megfelel. amint meglesz a papír, természetesen upgrade-elik, és akkor már kölcsönözni is lesz lehetőségem.

igazándiból ez mindössze azért fontos, meg említésre méltó, mert lassan kezdek berendezkedni, kialakítani a dolgokat némileg hasonlóképp, ahogyan otthon ez eleve adott volt. kezdek élni.

fekete doboz

2008-08-05T19:31:00.003+02:00

'and if the blackbox goes into the ocean/see, the water closes the circle, so it is still possible to find it, since it is making a noise. ok. if everybody gets this, my question is the following: what, if you are in a desert?

annácska fejében pedig: take a bottle of evian, or just pee on it'

(angolulnemtudóknak: 'abban az esetben, ha a feketedoboz beleesik a tengerbe/óceánba, a víz zárja az áramkört, így az jelzést ad ki, ezért a víz alatt is meg lehet találni. a kérdés a következő: mi történnik a sivatagban? [ha nincs, ami zárja az áramkört]

és én pedig a következőt mondtam magamban: önts rá egy üveg eviant, vagy pisild le)

és miután ezt végiggondoltam, elkezdtem röhögni, de nem mondtam hangosan.
nem hiszitek el.

pontosan ez a válasz.

the basel job - day 1

2008-08-04T19:37:00.003+02:00

a várva várt. első nap az új munkahelyen. előtte korán lefeküdtem, ámbár pocsékul aludtam. sűrűn felriadtam, és elég béna dolgokat álmodtam. nos, igen. még az olyan bátor nagylányok is, mint én, szoktak izgulni.
azért csak eljött az a reggel 6:02. komótosan fürdőszobafelé vonaglás, ébresztő tus, reggeli, a vasalás nehézségeinek áthidalása, és akkor ready to go. a lakástól a buszmegálló kb 6-7 perc séta, kellemesen, nem sietősen. innen a busz kb. negyedóra, házig visz reggelente.

nagyjából időben értem oda, 8ra kellett menni. rajtam kívül még volt ott egy pár ember, nekik is ma volt az első napjuk. szám szerint még 36an vártak a recepción. útlevél lead, ideiglenes ID kártya megkap. majd szépen kedvesen névsorolvasás, welcome package átvesz. majd felsétáltunk mindannyian egy előadóba, ahol bemutatkozott a kísérőnk, Basil. Volt egy rövid áttekintés magáról a cégről, de mivel a weboldalt már betéve tudom, itt még nem vesztem el. Majd következett egy kávészünet, mikoris mindenki annyi croissant meg mindenfélét tömhetett magába, amennyit nem szégyellt. Én mondjuk pont semennyit, rendes kislány reggelizik otthon.

Ezt követően jött másfél óra, mikor mindenki egyesével bemutatkozott, majd Basil körülvázolta, hogy az illető mivel fog foglalkozni, melyik departmentnél lesz. Ez annyiból hasznos volt, hogy a szimpatikus emberek nevét megtudtam, másrészt nagyjából mindegyik osztályon akad majd egy-két ismerős arc, ha valami kell. Networking for life.
a bemutatkozás egyéb iránt abból állt, hogy mindenkinek el kellett mondania a nevét, hogy honnan jött, mik az eddigi munkatapasztalatai, mi lesz a pozíciója, és mit vár el az elkövetkezendő időszaktól. mikor odaértünk az első svájci születésű emberhez, előre borítékoltam volna az utolsó kérdésre a választ, amely szabad fordításban valahogy így hangzott:
"a munkától annyit várok el, hogy végig mosolyogjak, és hétfőn úgy kelljek fel, hogy gyerünk, menjünk és csináljuk"

és amúgy tényleg. mindenki vigyorog, mint a vadalma. tejbetök cég.

azt senki nem mondta, hogy sok pénzt szeretne, mert az szinte nyilvánvaló, hogy itt mindenkit jól megfizetnek. főleg azokat, akik diplomával, esetlegesen nem entry positionban kezdenek. ők mocskosul jól keresnek.

(jó, ez azért relatív. valahogy így:

magyarországi középvezető < én <>
nagyon nemzetközi a mezőny, Új-Delhitől Kanadáig akadnak nemztefiak. Van indiai, kínai, svéd, holland, tunéziai és magyar versenyző. ez utóbbi lennék én. érdekes életutak, lebilincselő emberek. amúgy több, mint 40 nemzetiségből tevődik össze az alkalmazott-kaszt. a fő nyelv az angol, második beszélt nyelv pedig a francia. egyelőre semmilyen hátrányom nincs abból, hogy más nyelvet nem beszélek az angolon kívül, mert az irodában folyó német csevegést is megértem (erről később)

A bemutatkozósdi után jött a HR és a papírmunka, adatok felvétele, fénykép készítése az ID-hoz. Ja, hétvégén bizniszbics leszek felkiáltással elmentem kicsit vásárolgatni, és annak rendje és módja szerint jelentem meg az első munkanapon élrevasalt nadrágban, blúzban és magassarkúban. Aki nőnemű, és teheti, tegye is. Nagyon jó lélekápoló.
Miután le lettem fényképezve, el kellett mennem ruhát próbálni. Mivel a hangárban fogok dolgozni, hiába irodai munka, azért rám is vonatkoznak bizonyos dolgok. Nincsen dresscode, azonban télre a cég bizonyos részlegeken dolgozóknak biztosít meleg ruhát (kabátot, pulóvert. igény esetén cipőt is. Pumát). Szerintük S-es a méretem. Imádnivalóak.

Ezután mindenki együtt ebédelt a saját supervisorával. Én csak egyetlen másik emberrel leszek egy departmenten, ráadásul kicsit csavaros a szituáció, mert pont azon a részen most összevissza kuszálódnak a dolgok, és valószínűleg ez az ember lesz a későbbi főnököm. Nagyon nyitott és közvetlen ember, rögtön megtaláltuk a közös hangot. Általánosságban jellemző, hogy nációtól függetlenül mindenki érdeklődő, több emberrel is beszélgettem már. (ami első napos dolgoknál nem jellemző rám. de itt valahogy ez ragadós. sőt, miután kölcsönkaptam egy tollat, sikerült jól el is felejtenem visszaadni.)

Az ebédet a cég éttermében fogyaszthattuk el, amit a cég fizetett. Amolyan 'welcome-lunch' alapon. Maga a kajálda amúgy nem drága, de jobban fogom preferálni a 100méterre lévő SwissAir éttermet. Az ugyan egy picit drágább, ha az ember nem ott dolgozó, azonban a JetAviation kifizeti a dolgozóinak a különbözetet. A drágák.

Az ebédet követően következett egy 'Facility, Security and Waste Managment' előadás, amin annyi derült ki, hogy Mike, a Security feje igencsak jóképű, humora is van, és nagyon tetszik az egyik most megismert lánynak, Anisának. Anisa amúgy olasz (lenne, anyai ágon, ha élt volna Olaszországban egy percet is, és tudna olaszul), azonban ő a Távol-Keleten töltötte az élete nagy részét, méghozzá önkéntesként, árvízkárosultakkal, beteg emberekkel, két kézzel építve kórházat, ilyesmik. Emiatt ugyan az anyanyelvét nem beszéli, ám az angolon és egy pár távol-keleti nyelven kívül többek közt szót ért a mexikóiakkal is. Nem igazán a saját választása volt ez, ebbe született bele, ámbár azt mondta, egyetlen percét sem bánja. 6 évet dolgozott önkéntesként. Szerintem az én részemet is ledolgozta. Bőven.

Ezt a roppant érdekes előadást követően jött el az ideje annak, hogy bementem a HR-re, végre szembesülni a szerződésemmel. Olyan hamar vettek fel, hogy nem tudták volna elpostázni, mert nem érkezett volna meg a munkakezdésig. Így történhetett meg az, hogy úgy mentem be az első napon, hogy nem volt szerződésem. Ámbár a feltételekkel nagyjából tisztában voltam. Volt egy negyedórás intermezzo, mikoris azt a fránya papírt keresték, de végül meglett, elolvastam, egy kissé bekönnyeztem (örömömben), majd aláírtam. Ezek után azért megérdeklődtem, milyen munkavállalásit igényeltek, mire jött a válasz, hogy 'B permit, of course'

namost, permitekről annyit, van 3 hónapos, egy éves (C), öt éves(B), meg crossboarder(G). ezutóbbi azokat érinti, akik nem Svájcban élnek, de ott vállalnak munkát. mikor kimentem, a cél az volt, hogy azért egy egyéveset jó lenne valahogy megszerezni. nagyon nem dobálóznak amúgy itt az ilyennel, elsőre -ha adnak- egy éves, aztán ha szerecséje van az embernek, akkor öt éves. ez a kvóták miatt van így, amit igazándiból még jobban szigorítani szeretnének. namost. nekem alapból egy ötéveset igényeltek. szóval most azért drukkolás van, hogy meg is kapjam. az azért belegondolva, nos. eléggé jó lenne. amint megvan a permit, száguldok is be egy bankba szépen bankszámlát nyitni, hogy a hóvégi utalás már szépen a svájci bankszámlámat gazdagítsa.

ami viszont mindenképp mókás. kell szereznem egy erkölcsi bizonyítványt. angolul. a magyar hatóságoktól. na, arra kíváncsi leszek. ígérem, külön poszt lesz.

amúgy más papírral nem kell bajlódnom, HR more or less mindent intéz helyettem.

a délután hátralevő részét mindenki azon a helyen töltötte, ahol dolgozni fog, így én a hangárban voltam. Frederice és Caroline már vártak, kaptam szép jegyzetfüzetet, amire Caro már előre fel is írta a nevem. Mindketten francia lányok. Nem tipikus franciák, meg kell, hogy mondjam. A harmadik lány Jovanna lenne, de ő szabin van, másrészt az ő helyére megyek, mert ő másik részlegre került. A lányok nagyon kedvesek, csak néha belefeledkeznek a dolgokba, és akkor franciául csacsognak, amiből pont semmit nem értek.

A délután elég kavarodás volt, nagyon sok munka volt, de sokat segített, hogy már jártam egyszer ott, így nem volt káosz a fejemben. Rengeteg tanulnivaló van, de a lányok nagyon segítőkészek és türelmesek. Ma is csináltam egy érkezést, ami ugye röviden abból áll, hogy megérkezik a repülő [csomó dolog, amit meg kell csinálni, mielőtt földet ér a gép, és amiket most nem részletezek] , majd ezek után fel kell menni a gépre, és néhány adatot dokumentálni kell az utasokat illetően, illetve a fedélzeten található értéktárgyakkal kapcsolatban. Megint nyálfolyatás, minden gyönyörű bőrborítású (padló is), óriás fotelek. Ez a része a munkának igencsak élvezetes és kellemes.

Ja, és a legjobb. Ha bejelentem előre, és a felettes engedélyezi, munkaidőn kívül a munkahelyem mutogatható.

Tehát, amennyiben valaki kedvet érez ahhoz, hogy megnézze, hol is dolgozom, és repülők közt sétálgasson, ne habozzon szólni! :)

Ez volt nagyjából az első nap. Biztos rengeteg dolgot kihagytam, és sok mindent nem tudok leírni úgy, hogy visszaadja az érzést. Azért igyekszem a továbbiakban is a lehető legélethűbben visszaadni a történéseket.

ruf mich an

2008-08-02T18:41:00.003+02:00

ma megtortent, hogy vettem egy svajci SIM-kartyat. preapaid elofizetest vettem. maga a muvelet korulbelul 7 percig tartott, egy kedves eladoholgy segitsegevel. mindossze egy utlevel kellett hozza. kitett a pultra elem vagy 20 csomagot, es kivalaszthattam a legszimpatikusabbat. maga a karty a 20 CHF volt, durvan 2800 ft. teljes osszegeben lebeszelheto.

amennyiben nem szerettem volna befaradni egy boltba, megtehettem volna, hogy interneten veszem meg a kartyat. ebben az esetben 30 frank lett volna, szinten teljes osszegeben lebeszelheto. online rendeles eseten egyszeruen postan kikuldik.

a sunrise szolgaltato yallo kartyajat valasztottam (az elgondolas hasonlo, mint a pannon-djuice eseteben).
a percdijak nagyjabol a kovetkezokeppen alakulnak:

yallo elofizetokkel es a hangpostammal 5 ruppen, ami mostani arfolyamon kb. 7,3 ft.
egyes dijzonaba 25 ruppen (35,5 ft)
svajci iranyba (vezetekes/mobil) es magyarorszag, mint masodik zona 35 ruppen (49,7 ft)

sms kuldes mindenhova (akár magyar hálózatba is) 10 ruppen (14,2ft)
mms kuldes ugyanilyen feltetelekkel 50 ruppen (70,8 ft)
adatforgalom 10 ruppen 20kB-onkent

roamingolni viszont nagyon draga, az meg a magyar kartyammal is jobban megeri

miutan megkaptam a kartyat, es uzembe helyeztem, konstataltam, hogy belevarazsolt 5 db telefonszamot a telefonkonyvembe, megpedig:

infoline
egyenleglekerdezes
feltoltes
hangposta
help

rendben megkaptam az udvozlo sms-t is, majd ezt kovetoen felleptem a yallo.ch-ra. itt online erem el a kartyaval kapcsolatos, engem erinto dolgokat.
amennyiben sunrise boltban vettem a kartyat, ugy csak be kell utnom a telefonszamom es a PUK kodom, es mar be is logoltam. minden mas esetbenegy picivel tobb adatot kell megadnom, ambar ez sem veszes, kovetheto, es nem timekiller elgondolas alapjan lett osszerakva.

miutan sikeresen beleptem, a kovetkezoket latom:

guten tag [en], aktiv a kartyam, minden rendelkezesre allo szolgaltatast igenybe tudok venni, es a telefonszamom is kiirja. az udvozlo ablakban az eppen aktualis egyenlegem is lathato, illetve 30 gratis sms-t is rendelkezesre bocsat a szolgaltato, az ehhez kapcsolod internetes felulet is itt talalhato ez utobbi csodasan mukodik, rogton szet is kuldozgettem egy par uzenetet.

megtalalhato egy hivaslista menupont is, ahol az inditott hivasokat/kimeno uzeneteket latom lebontva hivasidore, hivott szamra, hivasidotartamra, es hivaskoltsegre. lehetoseg van szurni csak a hivasokra, csak az SMSekre, illetve datumra.

az egyenlegfeltoltesnel lehetoseg van bankkartya segitsegevel feltolteni az egyenleget, 30/50/70 frankkal, illetve van egy 'mas osszeg' menupont is. az utolso 20 feltoltes tetelesen ki van listazva idopont es osszeg szerint.

van egy menupont a szerzodeshez kapcsolodoan, itt az osszes adatom lathato (nev, cim, emailcim, szuletesi datum stb). ezeket mindet tudom valtoztatni. megtalalhato ezen kivul az ossze kod (PIN2, PUK2 is), és az ICC számom is.
lehetoseg van arra is, hogy az aktiv kartyamot zaroljam, amennyiben nem szeretnem hasznalni/elloptak/elveszett, illetve visszaaktivalni is itt tudom. az emeltdijasakat is le lehet tiltani (meg is tettem)

a legjobban az internet/mms beallitasok lekuldese sajat telefonra tetszett. ugyanitt lehet a hangpostat aktivalni/deaktivalni. ez esetben ok is 24 oras atfutasi idovel dolgoznak.

nagyjabol igy elso anezesre ennyi, ami kulonbsegkent emlitheto az eddig megszokott dolgokhoz kepest, meg persze az, hogy mindez ingyen.

szoval, aki ugy gondolja, hogy szeretne egy picit beszelgetni velem telefonon, az most mar a svajci szamomon is megteheti.

wickelfisch

2008-08-01T14:52:00.002+02:00

ami nem más, mint ez. remélem ezzel mindent elmondtam. gondoltam blogolok most már egy hivatalos weboldalt is ehhez a termékhez kapcsoldóan, mivel az én fantáziámat olyannnyira izgatja, hogy nagyon.

immáron testközelből is csodálhatom eme masinát, merthogy van a mi háztartásunkban is. már.

szóval, van ez a körülbelül 98 centi hosszú hal formájú zsák, amibe bele kell dobálni a sokmindent, ami ruhától kezdve bármi lehet, amit nem akar az ember vizesen tudni, aztán hétszer vissza kell hajtani a zsákszáját, majd a visszahajtott rész bal illetve jobb oldalán található két csatot egymásba csúsztatni. így lesz ilyen kis leveővel telt pufók alakja. ezután vonszolhatja az ember magával a folyóúszáshoz.

ígérem, többet nem blogolok róla :)

commuting - azaz ingázni fogok

2008-07-31T22:24:00.003+02:00

munkához kapcsolodó hírek, hogy hétfőn reggel 8 órakor kell megjellenem, többedmagammal. ez azért történik így, mert egyszerre több embert vettek fel, és az első hét ún. "welcome week" lesz. a programot hétfőn kapjom meg, csakúgy, mint a szerződésemet.

a hely, ahol, az egészen konkrétan a baseli repülőtérnél található JetAviation épület. ami viszont már Franciaországbanvan. ami biszont két dolgot jelent. az egyik az, hogy én helyileg Franciaországban fogok dolgozni. ehhez azért linkelek egy térképet is. akinek kerdese van, ne habozon feltenni.

Nagyobb térképre váltás

a másik a munkavállalási engedélyem. mert helyileg egy EU országban fogok dolgozni, EU állampolgárként. ehhez nem kell engedély. csak Svájcban lakom. így meg nem lehet engedély nélkül itt lakni, hogy közben másik országban dolgozom. úgyhogy intéznek erre ergedélyt. nyilván, ennek megvan a bejáratott módja, mindössze érdekességképpen említettem meg.

ami még érdekes lehet, hogy végig a repülőtérig gyeppel leválasztott kerékpárút vezet ki. kacérkodom egy biciklivásárlás gondolatával a jövőben. ámbár háztól-házig tömegközlekedéssel és sétával 35 perc az út, a havi bérlet nem drága, ellenben a busz makulátlanul tiszta és sűrűn jár.

hétfőn jelentkezem az első munkanapom élményeivel.

fluss

2008-07-28T23:47:00.008+02:00

történt ma, hogy délután egy adag görögsalátával lesétáltam a Rajna-partra kicsit élvezni a harmincfokos napsütést. kattintottam párat, csak az érzés kedvéért. amúgy nagyjából úgy néz ki a dolog, ahogyan Pesten átfolyik a Duna, csak itt nincsenek alsórakpartok gépjárműforgalommal. van viszont láblógatás a folyóba, vízben úszkáló emberek, és. vizisíztek is.

a kacsák meglehetősen követelőzőek, ám ennek megfelelően rengetegsok kaját is kapnak

a stikában fényképezett felfújható táska, ami vízhatlanu védi a ruhákat/értéktárgyakat, és fenntart a vízen is

ez pedig hirtelen lett oda. tippem szerint a Rajna-úszáshoz

lábak. macskakő. Rajna.

ez a kis micsoda visz át egyik partról a másikra. amúgy elég rendesen kihasználják a vízi adottságokat.

így szabad úszni. az érthetőség kedvéért, földrajzilag így helyezkedik el a folyó, de a folyásirány jobbról balra van. megtévesztő, mert mintha visszafele folyna. pedig nem.

"they want you"

2008-07-25T18:44:00.005+02:00

szóval, a sztori

mult penteken delelott jelentkeztem egy munkara a JetAviation-hoz. ugyan mar kaptam toluk visszautasito levelet korabban, masik poziciora vonatkozolag, de sebaj, azert probalkozik az ember. a mostani pozicio megnevezese szerint "rental enginee administrator" lett volna. delutan jott a valasz a kontakszemelytol (aki nem a jetaviation-nel dolgozik, hanem kozvetito cegnel), hogy tovabbitja a jelentkezesemet a Jet-nek, turelmemet keri.

hetfon jott az email, hogy sajnos ez a pozicio nem fog menni, ellenben ahogy meglattak az oneletrajzom, rogton ajanlottak egy kicsit testhezallobb munkakort, mint "assistant hangar office"

megneztem a leirast, es visszairtam a kontaktnonek, hogy okes, az is erdekelne. jelen esetben barmi erdekelne, akar meg putzfrau-nak is elmennek.

hetfon delutan jott a telefon, hogy csodas, szerdan akkor menjek interjura. JetAviation HQ-hoz kellett menni, amirol nem tudtam pontosan, hol van. erre a kontaktholgy, neven nevezve Stefanie, felajanlotta, hogy menjek be az o munkahelyere, es majd kivisz engem autoval. anna mindig mazlista, a holgy munkahelye a lakasunktol 2 haznyira van. szoval, haztol-hazig lettem vive.

non-official interju volt, a leendo fonokommel, egy masik department fonokevel es Stefanie-val. korbevezettek a helyen, ami egy par hangar, meg irodak. kint is korbementunk, es vagy 50 repcsit lattam testkozelbol. tobbek kozt egy B747-es alatt is alldigaltam

minden tetszett, mondtak en is tetszem nekik.

(kozbeekelodo tortenet, hogy ahogy meglattak az oneletrajzom, meg benne a Blackberry-t, odavissza voltak, es a nonofficial interjun mindketten lelkesen magyaraztak, hogy mi nem szokott mukodni a keszulekeikkel)

szoval visszahivtak egy probanapra. csutortokre, vagyis tegnapra.

ami igazabol csak fel nap volt, mert nem volt nagyon tortenes, de igy is felmentem egy gepre, meg maszkaltam, lattam landolast, ilyesmik. updateltem duty listet, meg ettem camambertes szendvicset a kantinban. ismerkedtem, mosolyogtam, egesz nap ment a bonjour meg a voila. mindenki francia, a privat beszelgetesekbol egy budos szot sem ertettem.

aztan jottek a fonokok, hogy mi a benyomas, akarom-e. bologattam nagyon. aztan mondtak, ok meg nem tudjak. azert megbeszeltuk, mennyit akarok keresni. aztan abban maradtunk, ha ket hetig nem hivnak egy official HR interjuval kapcsolatosan, keressem oket.

ma fel kellett hivjam Stefanie-t, beszamolni arrol, hogy elveztem-e a probanapot, meg akarom-e csinalni. elmondtam, hogy rendben volt minden, de hogy majd ket heten belul hivnak. na ekkor jott a valasz Stefanietől:

"anna, they want you. you can start on the 4th of August"

kisse elkepedve ugyan, de egy i cant believe it-et ki tudtam preselni magambol.

szoval itt tartunk most, mennem kell fenykepezkedni, hogy legyen fotom a work permithez.

elvileg hazhoz kuldik majd a szerzodest.
ilyenek vannak.

emeletesvonat

2008-07-17T17:38:00.003+02:00

Zürich "á la mastercard"

2008-07-17T14:28:00.003+02:00

elöljáróban annyit, hogy

train ticket (hin und zurück) 62 CHF
make-up (w/foundation) 34 CHF
'sorry, but we cannot help you since you dont have a work permit yet' as a start of a job-interview PRICELESS!

szóval, úgy esett, hogy találtam egy állást, ami esetlegesen megfelelő lett volna, és elküldtem a jelentkezésemet. közvetítő cégen keresztül történő móka, hamarosan kaptam is egy telefonhívást egy roppant kedves hangú (általam 35-40 közé taksált) úrtól, hogy szívesen látnának egy interjú keretén belül a zürichi irodájukban most csütörtökön. leegyeztettük a részleteket, majd egy confirm emailt is kaptam, külön 'how to reach us' térképpel. tip-top, ahogy a németajkú mondaná.

és akkor ma reggel erre a csütörtöki napra virradt. szakadó eső, vaksötétség, 18 fok.
a kofferemben csak harisnya meg szoknya, nyitott orrú körömcipő.
Péter gálánsan átengedte az egyetlen használható esernyőjét nekem.

elkészülés, elindulás, pályaudvar, rutinosan jegyet automatából, kártyávalfizetés. mindezt németül. azért annak örülök, hogy alapvetően az élethez és az engem körülvevő világhoz való hozzáállásom elég életképessé tesz.

kényelmes-kabinos vonat, az egyik fülkében mindössze egy 40-45 körüli szimpatikus szemüveges úr, mellé ülök le. később csatlakozik még egy ugyanilyen forma férfiú, így utazunk hármasban. angolul beszélgetünk az időről, Budapestről, Baselről, az álláskeresésről. kellemesen utazok.

Zürichben szakadó eső, 18 fok, nagyvárosi kisváros, megkapóan gyönyörű így szürkeségben is. nagy nehezen maga a hely is megvan, kisebb gyalogtúra, és majdnem egy tucat járókelő kifaggatása árán. ebből sikerült kifognom egy 3 fős 'ahm, you are looking for Gieshübelstrasse 15? hmm hmm let me see...hmmm hmmm...cmon, i am from New York' társaságot.
target located, right on time. csokibarna gyönyörű recepciós hölgy kedvesen fogad, tárgyalóba vezet, hellyel kínál, vizet hoz, mosolyog, cukormáz illatos hajzuhatag alatt, ilyen mostjöttemakifutóról stílusban. borzasztó.

és akkor a lényeg. belép a tárgyalóba két férfi. az egyik ránézésre maximum 28 éves, a másik fiatalabb nálam. az idősebb úr a telefonbeszélgetéskor már megismert specialista, a másik férfiú (srác....) pedig student. bemutatkozunk, leülünk, és az első kérdés:

do you have a work permit?

A svájci munkavállalásról -az idevágó rész teljes begépelése nélkül-elég annyit tudni, az első három hónapban a kereséshez nem kell sem resident, sem work permit, és utóbbit csak akkor ad a hatóság, ha munkáltató igényli az alkalmazottnak, mintegy így kezességet vállalva érte. ebből egyenesen következik, hogy mivel nincs munkám, így még nincs munkavállalási engedélyem sem.

és a hidegzuhany ekkor ért. (nem akkor, mikor a 13as villamosra várva elégé eláztam). svájcban a törvény úgy rendelkezik, amennyiben nincs munkavállalási engedélye a munkavállalónak, abban az esetben recruitment agency nem segíthet neki az elhelyezkedésben. pretty good, huh?
tehát volt egy felesleges köröm, mondhatni. ha már ott votlam, azért interjúztunk egyet, ami amúgy remekül sikerült, mindenki szimpatikus volt mindenkinek, angolom erőteljesen improving stadiumban van, köszönhetően annak, hogy ezekre az interjúkra készülök. szépen, folyamatosan és választékosan beszélgettünk egy bő fél órát, majd megköszönték, hogy eljöttem. kaptam tanácsokat a jövőre nézve munakereséssel kapcsolatban, illetve, ha villamossal megyek vissza a Bahnhofhoz, és a Paradeplatz-nál leszállok, jobbra elsétálva 3 perc a Zürichsee. ez utóbbit meg is néztem, ténylegesen nagyon szép.

viszont összegezve a mai napot, hát. némileg keserűség, de legalább már ilyen jellegű élményen is túlvagyok.

hazafele Zürichből pedig emeletes vonattal utaztam, ami ugyan nem kárpótolt, ám élmény volt.

korrekcio

2008-07-13T21:20:00.002+02:00

minden valoszinuseg szerint, a vajhmi keves eshetosegbol adodoan, a nemetul beszelo 'i love budapest' feliratu polos holgy nem afroamerikai volt, hanem "írd, hogy fekete-afrikai származású"

szóval ez.

Rhien

2008-07-12T00:38:00.004+02:00

jééé, azok a kis pöttyikék, na azok emberek. meg az utolsó képen a szembesávban egy hajó is hasít.

Der Sturm

2008-07-11T22:50:00.004+02:00

az élek még sztorihoz azért az hozzátartozik, hogy a lakásunktól 20 méterre lévő fa ugyanezt nem mondhatja el magáról. történt ugyanis, hogy ma délután, őslakoshoz méltóan kimentem a Rajna-partra kicsit lógatni a lábam, meg nézelődni, napozni, satöbbi. itt ez amúgyis alap, hogy beleugranak a folyóba, aztán pár híddal arrébb kimásznak belőle. hogy hű legyek a valósághoz, gondoltam ezt jól le is fényképezem, ahogyan a folyón lefele úsznak, felfele meg egy hajó hasít. persze telefonnal, hogymáshogy. na erre jött is egy 40-50 év körüli úr, hogy én biztos nem odavalósi vagyok. ehhez azért logika kellett, a kezemben egy magyar nyelven íródott német könyvvel csücsültem egymagamban. igen, én lenni auslander, ésatöbbi, én jönni Ungarn, ő meg egyszer volt Ungarn, ott is keresztül folyik a folyó, mondtam Duna, de abban a pesti szakaszon fürödjön, akinek hat anyja van, vagy mutáns gyereket akar nemzeni. és hogy akkor én elmennék-e vele meginni valamit. mondjuk nempont, feleltem illedelmesen. ő pedig hasonlóan a helyzethez méltóan egy pillanat alatt vált köddé. szóval ülök a parton, és a 32 fokból nagyhirtelen lett először úgy kevesebb, aztán egy ordenáré nagy felhő, meg még egy, meg még a végén már totál sötétség, és óriásvillámok. ha nem vesszük, hogy azon a bizonyos augusztus 20.-án fújt a szél, ami itt nem volt, azt mondanám, tisztára, mint otthon a 2006. augusztus 20-i este. csak itt délután.

sebtiben elindultam nagyon hazafele, ami mondjuk sétálva 15 perc, és mivel nem költök nagyon semmire, így tömegközlekedésre sem, így gyalog (hogy miért nem szállok fel csak úgy jegy nélkül, na az megérne egy másik postot, amúgymeg minden járműn az az első szembeötlő mondtat, hogy "Jegy nélkül utazni nem fair". írdésmond. na mondjuk ezért) út felét még szitáló esőben abszolváltam, ám egyszercsak már úgy szakadt, hogy kénytelen voltam egy Douglas előtt-felett kifeszített rolo alatt menedéket keresni, ami persze anyagából adódóan mocskosul vízáteresztő volt. és ekkor a Douglasból nagyon kedvesen kiszólt az egyik eladólány azzal a szíííp schweiizerdütschel, hogy menjek be nyugodtan, és ha sokáig tart, üljek is le. az első pillanatban nem tudtam eldönteni, hogy attól maradt-e tátva a szám, hogy megértettem, amit mond, vagy hogy ennyire közvetlenül invitált. mindenesetre jobbnak láttam teljesen fedett helyre húzódni. hozzátartozik, hogy a Douglasban árulnak esernyőt. de egyiküknek sem jutott eszébe rámtukmálni. se kisminkelni nem akart egyik sem. vagy eladni bármit, amire a legkevésbé sincs szükségem.

körülbelül 10-15 percig esett annyira, hogy még álldigáljak, aztán nekiindultam. haza is értem. ekkor megint rákezdett.

és a következő pedig már az, és itt végre elérek a lényegi részhez, hogy köszjólvagyok, szóval nagyban skype-oltunk Tamással Barcelonaban, mikor hazaért Péter, és megkérdezte, jól vagyok-e. majd miután nem igazán értettem, mi a gond, kedvesen közölte, esetleg nézzek ki az ablakon. naszóval, a tőlünk 20méterre lévő fába úgy csapott bele a villám, hogy deréktájt konkrétan kettészelte. ebből ráadásul én semmit nem észleltem. nemúgy abból, ezek után pár perccel még egyszer lecsapott a villám, ekkor majdnem sikerült konkrétan összepisilnem magam, amolyan ovis nosztalgia gyanánt.

hát ez.

Hazám

2008-07-09T18:58:00.002+02:00

amíg általában a lakásban vagyok bent, addig szokott szólni mindig valami német adó, ha már lúd legyen kövér, rögtön a telebasel. és tegnap sikerült elkapnom egy párkeresős adást, ahol a boldogan egymásra találó és utána vadul turbékoló gerlicék budapesti hosszúhétvégét nyernek. mondom, najóvan.

erre este nézzük újfent a televíziót, ismételten valamely ékesen zengő dojcsadó, és akkor egyszercsak magyar szavak, Nagy Imre a televízióban, és 56, és nanemár. és de igen.

kétszer egy nap futok bele a Hazába.

meg a tegnapelőtti 'i love Budapest' polos nő.

sok lesz ez.

és végre

2008-07-07T22:01:00.003+02:00

na ebből a felhőmentesből az lett, hogy Bécsig kilencezren repültünk hétszázzal, és hát ahogy szépen kizúztunk az országból, jöttek a felhők, aztán már csak egy összefüggő felhőtakaró volt. aminek az lett az eredménye, hogy bár feljebb repültünk, ígysem láttam semmitse. meg volt turbulence is. ez utóbbit mondjuk élveztem. meg a landolásnál is a bárányfelhőkön keresztül repkedést. annyira nem volt rázós az út, de eddigi repüléseim során ilyen jókat nem ugrált a gyomrom.

felszálltam a majdharmincfokba, és landoltam egy alighuszba. szakado esovel. csodas elmeny volt.

szoval itt vagyok. kulonoskepp nem reszleteznem, miket csinaltam ma, egyreszt mert senkit nem erdekel gondolom, milyen a (ma már vakító) napsütésben a Rajna partján ülni sokadmagammal, nézni bele a semmibe, élvezni a jó levegőt és néha megmosolyogni a vízben lefele úszó rikítóműanyag vízhatlan ruhatartós emberkéket, vagy csak beleveszni a városba; másrészt úgysem tudnám leírni, mert akárhányszor jöhetek, ez mindig le fog sokkolni.

viszont. láttam egy afroamerikai hölgyet az egyik kávézó teraszán teleszájjal németül beszélni 'i love budapest' feliratu poloban. azért elmosolyodtam.

ferihegy 2B

2008-07-06T16:30:00.001+02:00

megjegyeznem, a jo repterre sikerult kijonnunk. nem volt ez mindig igy, marcius vegen siman kimentunk az 1-re, hatha majd onnan eljutunk Barcelonaba. nem ment volna.

check-in innen, boardingtime mindjart itt, nemzetkozi vizeken, vagy igy, vagy ugy, de atmenetileg az utolso bejegyzesem magyarfoldron, olle. semmi nyalas bucsuzkodas, meg istenesen megkonnyezni sem tudtam magam, annyira gyorsan tortennek a dolgok. az atvilagitason kiszurtak a meno adidas hajtogazas dezodoromat, es elvettek. a szemetek. ki kellett dobni.

a csomag, amit feladtam, 'kissé' túlsúlyos lett, 26 kilo. 40euromba fajt, tulelem, ezvan alapon. es akkor emlekezzunk meg a "B" borondrol, amiben csak cipok meg tankonyvek vannak.

az ido szep, ha szerencsem van, vegig felhomentes lesz, es ujra megnezhetem az Alpokat felulrol. meg a hazunkat, meg a budafoki uti Pannont. mind utba esik. ha mar szoba hoztam, megemlekeznek arrol a tenyrol is, hogy 'you can use your free Pannon wlan here'

jo leszek, igerem. negyed ora es boarding time.

vallfa

2008-07-03T19:10:00.002+02:00

hosszas beszelgetes arrol, hol fognak elferni a cuccaim, milyen a szoba elrendezese, hasonlo 'reszletkerdesek'. es a konkluzio:

anna:
ok, jol atgondolt idoszak lesz ez
peter:
nem anna, ez tulelesi lesz

hat valahogy igy allunk most. borondom ugyan meg nincs, ellenben nagy halmokba stocolt koltoztetnivaloim mar vannak. toretlen lelkesedesem, meg ha kimegyek az utcara, melegem is.

negy nap.

mielőtt valaki még egyszer feltenné a kérdést, hogy akkor én mit is fogok csinálni kint...

2008-07-01T00:34:00.001+02:00

elso lepeskent elallitom az orat kint par perccel, igy okozva valsagot, amit persze majd en oldok meg. masodik lepesnek a setaloutcaban nyitok egy kurtoskalacsozot, mert az nekik nincsen am. de mivel szeretnek enni, imadni fogjak. aztan esetleg jelenkezem a swissair-hez, es reszt veszek a pilotakepzo programban (ez mondjuk tenyleg nagyon almom, bar effektive tavoli)

ami viszont realis, az tenyleg a swissair vagy valamelyik telecom ceg backoffice resze, ehhez van gyakorlatom meg ajanlolevelem, meg kedvem. vagy a clinical trial szakag. eddig agyrakra gyurtam, ideje felfedezni a gyogymodot.
azt nem valoszinusitem, hogy bolti eladolyanyka leszek, tekintve, hogy nemetul minimal a kommunikacios mutatvanyom, ellenben nemzetkozi multicegeknel lesz helyem. emiatt nem nagyon aggodom.

legrosszabb esetben meg osszeszedek valami maserati-s urget (zs-variacio...0,99% esellyel)

meg kerdes?

update, ahogy most állok (ülök)

2008-06-25T00:30:00.004+02:00

kicsit elmaradtam, bár sok érdemi nem történt. most még inkább az érzelmi vonalam a sűrűbb, bár valószínűsítem - remélem - hogy ha már kint leszek, ez némiképp változni fog, bizonyos események felgyorsulásával.

időközben kaptam egy elutasító emailt Sygentatol. nem voltam pozícióra alkalmas.

"Dear Anna

Thank you for your application and for your interest in Syngenta.

Your career progression to date unfortunately does not quite meet the criteria of the post for which we are recruiting. We have drawn up a short-list of candidates who match the profile for the position more closely.

Should you wish to do so, please feel free to enquire again about employment with our company at some point in the future.

Current vacancies are to be found at www.syngentajob.ch

We wish you every success for the future.

Yours sincerely

Sandra Meier"

azért azt hozzátenném, itthon még ennyit sem kaptam egyik helyen sem, ahova pályáztam.

az itthoni dolgaimmal lassan haladok, a vizsgaidőszakomnak szombaton lesz officially vége. jelenleg a jövő szemeszterben engem okító tanárurakat hajkurászom, egyedi vizsgarendet kunyerálva. erre vagy cirka másfél hetem.

dolgozni utoljára pénteken fogok.

aztán a jövő hetet még készülődéssel meg sok-sok baráttal töltöm, és a tervek (illetve a repjegyem) szerint júli 6.-án repülök Baselbe.

[tegnap voltam egy fiktív állásinterjún a mostani cégem hr-esénél. ezúton is köszönöm, hogy erre volt lehetőségem, mert segítségemre volt. mindazonáltal az hamar kiderült, hogy a nyelvvel nem sok problémám lesz. inkább egy kicsit az interjúk világában merültünk el, interjúztatási stílusokról beszélgettünk, meg az élet nagy dolgairól. mindenképp értékesen eltöltött egy óraként könyveltem el a meetinget]

megvettem a céges telefonomat. és ki is függetlenítettem. azért az valahol jó érzés, hogy ha nem is szélsebesen, de haladok a dolgaimmal. apró kis mozzanatok, de nekem fontosak.

ami pedig ezt az egész utazást körüllengő misztikumot illeti. nem vagyok bátor. tényleg nem. nyílván megvan az oka annak, amiért így döntöttem (hogy egy másik országba költözöm). de felesleges is lenne ezt boncolgatni, mert egyrészt azért megyek, hogy bizonyos dolgokat magam mögött hagyjak, másrészt innentől a hangsúly nem azon van, hogy mi késztetett indulásra, hanem hogy megyek.

hoppp Schwiiz

2008-06-11T23:05:00.002+02:00

bár az utazásomat nem sokban hátráltatja, mégis emlékezzünk meg arról a sajnálatos tényről, hogy Svájc két meccs után, pont nélkül kénytelen a továbbiakban nézőként követni az Európa Bajnokságot.

pending

2008-06-09T11:04:00.002+02:00

amik még függőben vannak:

swiss - base maintenance co-ordinator
syngenta - data mgt analyst.

ha az átfutási időket nézzük, akkor elmondható, hogy

a ctc-hez 05. 27-én adtam be a jelentkezésemet, még aznap válaszoltak, hogy tanulmányozzák a pályázatomat, és 0606.-án kaptam az emailt az interjúról.

swiss-től a visszajelzés 06.02-án jött, syngentatól 06.04-én. hasonló átfutási időkkel azt mondhatom, a hét vége felé azért tőlük is számítok visszajelzésre, akár pozitív/akár negatív értelemben.

igen, a türelem. az. kéne. kell. nagyon.

re:interview

2008-06-09T10:57:00.002+02:00

ctc-nel rugalmasak elegge. julius 16-an megyek 11 orara. wish me good luck akkorra, addig meg turelmet. soksok turelmet. koszonom.

interview

2008-06-07T17:11:00.003+02:00

tegnap erkezett email, tartalma szerint akkor kaptam egy idopontot a ctc-hez, administrative assistant poziciora benyujtott palyazatommal kapcsolatban. egy allasinterjura. maga az idopont remelem, hogy keplekeny, mert augusztus 6.-a lenne, en pedig akkor mar egy honapja kint leszek. es addigra azert mar szeretnek munkaba allni.

mindenesetre mar maga a teny, hogy kaptam egy lehetoseget, halovany remenysugar.

[ide megjegyeznem azt, hogy. bar konkretan nem tenyszeru, vagy reszletes beszamolas, de mindenkepp ide tartozik szerintem az is, ahogy ezzel az egesszel kapcsolatban en erzek. hogy akkor itt kicsit abbahagyom, es ott mondjuk ujrakezdem. lassuk be, szinte a nullarol fogom ezt megtenni, mert munkam nem lesz, csaladom nem lesz, es egyetlen darab embert fogok ismerni. nyilvanvaloan az ido elorehaladtaval ez valtozni fog, de amig nem igy van, ez nem lesz egy konnyu menet. elore nem gondolok bele, csak pont annyira, hogy en atlatom, masik orszagba koltozni a semmire nemileg komoly dolog. legalabbis en igy kezelem.

es csak remelni merem, hogy az engem korulvevo emberek ezt kepesek felfogni. meg akkor is, ha latszolag hatalmas poenokat gyartanak ezzel kapcsolatban. amiken en, ezuton kerve elnezest, nem tudok annyira jokat nevetni.szerintem senki sem szereti, ha az eletevel kapcsolatban viccelnek. remelem megertitek]

e-ticket, julius 6. 17:05

2008-06-05T14:13:00.003+02:00

"-swiss air, üdvözlöm
-üdvözlöm, jegyfoglalással kapcsolatban szeretnék érdeklődni. az interneten foglaltam, és még nem kaptam meg az elektronikus levelet.
-most épp nem azt csinálom, még nem jutottam el odáig.
-értem, rendben. csak érdeklődni szerettem volna, mi ennek a menete, mert nem vagyok tisztában vele.
-miután ön lefoglalja, pár órával később a rendszer jelez nekem, és én kiállítom a jegyet. ez nem automatikusan generálódik, én csinálom a saját kicsi kezemmel..."

na, így intézünk ügyet. szép hangnemben. hajszálon múlott éppencsak, hogy rá nem tettem a telefont.

lényeg a lényeg, megvan a jegy.

julius 6. 17:05.

your application as...

2008-06-05T01:24:00.003+02:00

Dear Mrs Pribeli,

Thank you very much for your application.

We are now studying your documentation. Needless to say, we wish to do
so in sufficient detail, and this may take some time. But we will be
contacting you again as soon as possible.

In the meantime, if you have any questions, please do not hesitate to
contact us.

Sincerely,
Laura Pracht

-------------------------------------------------------------

Dear Anna

Thank you for your application and the interest you display in working for Syngenta Crop Protection AG.

Your documentation is currently being examined by the relevant departments. We shall contact you again as quickly as possible and would ask you to be patient in the meantime.

Yours sincerely

Sandra Meier

na. ha valami csoda folytan esetleg hr-esek jarnanak erre. ilyet illik kuldeni szegeny szerencsetlen nyomorult palyazonak, aki dolgozni akar. nalatok.

mert sajnos nagy magyar viszonylatban az a nagy budos helyzet, sem ittsemott, sem sehol, de en meg egy ilyet nem kaptam vissza, pedig multi-nemmulti megcelzott munkaltatom is lett volna.

ha masert nem, legalabb azert orultem volna, hogy tudjam, nem rossz email-cimre kuldtem :)

0806050122

2008-06-05T01:15:00.002+02:00

sehol nem vagyunk, de ott legalabb biztosan. bar. amit mar tudok, hogy julius 6.-an en felulok egy repulogepre. ami nagy valoszinuseggel egy Baselbe tarto kozvetlen jarat lesz. jegyet valoszinu ugy fogok venni, hogy bsl-bud-bsl, es a returral utazom. erre azert van igy szukseg, mert a bud-bsl-bud utvonal kettoszor kerul annyiba, mint az elso opcio.

es akkor en ott leszek. Svajcban.

amennyiben ez szukseges, peter afrikaban tolti az augusztust. ez esetben meg meg egyedul is leszek. ott. a Svajcban.

hat igy allunk igy, eddig, most.

searching

2008-05-28T19:57:00.003+02:00

Dear Sir/Madam,

i would like to take this opportunity to present my attached resume to you...

szoval. nekialltam a nagy munkakeresesnek. ugye elso fazisban mindenfele csodadokumentumokat keritettem, aztan racuppantam a netre. ket lehetoseg van. vagy konkretan meghirdetett poziciora jelentkezem, vagy fejvadasz cegekhez/illetve ahol ez a lehetoseg adott, kotetlenul adom le az oneletrajzomat.

az elso opcio nemileg bonyolultabb, tekintve, hogy nemet nyelvteruleten sok a nemet allas, nekem viszont keves a nemettudas. igy meg kell talalni azokat a lehetosegeket, ahol eleg, ha az ember lanya (egyelore) csak angolul beszel kivaloan.

a cegek, ahova beadtam a jelentkezesemet:

innobit, novartis, ctc - ezekre a helyekre konkret poziciora

innobit jelzett vissza, sajnos negativan [idezem: german is a MUST]

swiss, ciba, lonza - ezekre a helyekre pozicio megjelolese nelkul

swiss megkert, ha van olyan munka, ami kellene, azt konkretan palyazzam meg
ciba pedig irt egy nagyon kedves, am elutasito levelet

[de tenyleg nagyon kedveset, idezem:
Thank you for your letter of application.
Unfortunately I have to inform you that we are not in a position to offer you employment which corresponds to your qualifications.
I regret having to give you this unfavourable reply and thank you for your interest in our company.]

ezeken kivul ugye vannak a fejvadasz cegek, amelyek:

randstad, jobboxx

meg kell, hogy mondjam, randstad-ek eleg kedvesek es lelkesek. meg mikor kint voltam ket hete baselben, kitoltottem az online bewerbung-jukat. ez volt csutortok delutan 6-kor. pentek delelott 11-kor mar hivtak, hogy lenne munka, csak tudni kellene nemetul. mivel sajnos ez a feltetel nem teljesul, igy nem jott ossze. ezek utan azert elkuldtem nekik emailben az oneletrajzom es az ajanlolevelem, jelezve, hogy az online jelentkezeshez megy, kiegesziteskent. nagyon kedves valaszlevelet kaptam, igaz, nemetul. de ok nagyon segitokesznek bizonyulnak. titkon bennuk azert remenykedem :)

igy allok egyelore, meg munka nelkul, de toretlen lelkesedessel.

vids on basel

2008-05-28T19:25:00.001+02:00

szokokut a barfüsserplatz kozeleben

ez pedig kleinbasel
aztan rajna
es mar grossbasel
belvaros

(sas-szemeknek 0:15-tol ajanlom a keresztezodest, aholis a villamosoknak kifuggesztett jelzes erteku lampa mellett egy darab kozlekedesi lampa nincs. naluk amugy nem is nagyon divat. egyszeruen csak tudnak kozlekedni, es kesz)

visa

2008-05-28T19:01:00.001+02:00

szoval. ma gondoltam felhivom a magyarorszagon levo svajci nagykovetseget, hogy megis, milyen papirokra lesz szuksegem, es hol tudom oket intezni. mar elore begyakoroltam a mondokamat nemetul (azzal a rejtett nemettudasommal, ami amugy nekem van). tarcsazok, kicsong. automata. nemetul wahlen Sie bitte Nummer ein. francial nemtudommi a kettes gomb. es persze, hogy ha magyarul szeretne ugyintezni, kerjuk, nyomja meg a harmas gombot. itt veszitettem el azt a minimalis remenyt, hogy egy kedves svajci bacsi szepen elmondja, hogy akkor mivan. szoval.
felvette egy magyar noi hang.

-udvozlom, pribelianna vagyok es azzal kapcsolatban telefonalnek, hogy julius elejen koltoznek svajcba elni es dolgozni, van e szuksegem vizumra, illetve milyen papirok kellenek
-svajcba nem kell vizum
[oke. a menupont, amit kivalasztottam, amugy igy szolt: "VIZUM"]
-rendben, es akkor milyen papirra van szuksegem?
-be kell menni a kantonalis rendorsegre, es ok adnak papirt
[jo, de milyet?meg mit vigyek? meg egyaltalan]
-rendben. a harom honapos szabaly ram is fog vonatkozni? (3 honapig lehet barmifele engedely nelkul turistakent svajcban tartozkodni)
-igen, turistakra vonatkozik.
-nagyon jo, csak en nem turistakent mennek, hanem szeretnek ott elni es munkat vallani. [minthogy igy kezdtem a beszelgetest. jo, hogy figyelsz. kosz. amellett, hogy be is mutatkoztal]
-hogy kepzeli, hogy papirok nelkul akar dolgozni?
-nezze, nem telepultem meg at masik orszagba sosem, ezert hivtam fel onoket, hogy megkerdezzem, milyen papirokra van szukseg, es hogyan tudom ezeket intezni. ezt teszem most. felhivtam magukat.
-a kantonalis rendorseg dont arrol, hogy megadja-e a munkavallalsi engedelyt, vagy NEM [szinte orditva. zsenialis]
-es ezt intezheti majd a munkaltatom, vagy szukseges nekem szemelyesen?
-csak on intezheti.
-koszonom szepen az informaciot, viszonthallasra.
-aviszonhallasra.

szoval ilyen beszelgetes volt ez, kisse nehezkes, es ugy a felenel mar agyhugykovet kaptam.
a kantonalis rendorseg meg amugy, amit mondott, nemileg blodseg. a tartozkodasi/munkavallalasit a bevandorlasi hivatal adja ki. bar szervezetileg a rendorseg ala tartoznak, azert megsem a kleinbaseli rendororsre kell majd belibbennem, hogy "hello, jottem lakni"

nincsen retúr tikettem

2008-05-22T15:24:00.000+02:00

svájcba költözöm.

egészen konkrétan semmiről nem tudok semmit. tényleg, semmit. nem tudom, hogy mikor megyek. nem tudom, hogyan megyek. nem tudom, ott mit fogok csinálni. és azt sem tudom, jó lesz-e ott nekem.

ami viszont biztos: veszítenivalóm nincs. többen is mondták, milyen bátor dolog ez, és irígyelnek, hogy meg merem lépni. ha objektíven nézzük, egyrészt annyi mindent nem hagyok itt, ami miatt vagy fájna a szívem, vagy ne lenne pótolható, és legfőképp, ne maradna meg azután, hogy máshol fogok lakni. másrészt erre a környezetváltozásra nagyon szükségem van. ilyenkor az ember nem mérlegel, okos dolog-e menni, bátor dolog-e menni. megy és kész.

hogy miért van szükségem a változásra...akit ez érdekel, és megkérdezi, azzal szívesen elbeszélgetek erről más kommunikációs csatornákon. itt ez most csak előre mutat.

tehát, van egy ember, aki. van egy hely, ahol. van egy professzionális életrajzom, egy csodálatos ajánlólevelem, sziklaszilárd elhatározásom, és végül, de nem utolsó sorban, lelkesedésem.

holnap reggel nekikezdek a pályázásnak.

zophie'sticated world

önfotózás alap

warm up

the new flame

ADG / RAT

Svájci tartózkodási engedélyek

doktor háuz

SPA

merci

catch up

ügyfélmegelégedettség

hejj-zet

wanna see me?

home sweet home

anna *home edition*

a letter from anna

give me a BEAT

Piper

palinka

just can't get enough

szolgálati közlemények

bluedog

dassault

putty

450.371

Bon App!

clouds

geschenk

waiting for the bus after work

arrival [erkeztetes]

to (x-x)

welcome to our world

breaking news

welcome week összefoglaló

the basel job - day 2

library

fekete doboz

the basel job - day 1

ruf mich an

wickelfisch

commuting - azaz ingázni fogok

fluss

"they want you"

emeletesvonat

Zürich "á la mastercard"

korrekcio

Rhien

Der Sturm

Hazám

és végre

ferihegy 2B

vallfa

mielőtt valaki még egyszer feltenné a kérdést, hogy akkor én mit is fogok csinálni kint...

update, ahogy most állok (ülök)

hoppp Schwiiz

pending

re:interview

interview

e-ticket, julius 6. 17:05

your application as...

0806050122

searching

vids on basel

visa

nincsen retúr tikettem

anna home edition